Húzóágazattá fejlesztenék a turizmust

Nemzetgazdasági súlyának megfelelő kormányzati figyelmet kapott a turizmus az előző kormányciklusban – hangsúlyozza a paradigmaváltás lényegét Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (MTSZ) kuratóriumának elnöke. Óriási fejleménynek tartja a hatékonyság szempontjából, hogy a kormányzati struktúrában a turizmus már nem a sokadik helyettes államtitkár irányítása alá tartozó főosztály, hanem közvetlen miniszteri irányítás alá került. A kormányzati struktúrában a területért a nemzetgazdasági tárca helyett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felelt. Ez több mint formális lépés volt, hisz ennek révén egy olyan környezetből, amelyben a vezérelv a költségvetési egyensúly megtartása, a turizmus egy olyan politikai környezetbe került, amelynek lényege a nagy volumenű fejlesztési programok tervezése, indítása és azok forrásigényének képviselete – hangsúlyozta Princzinger. Szerinte egyszerű cégtáblacserénél sokkal nagyobb horderejű lépés volt a Magyar Turizmus (MT) Zrt.-t váltó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) létrehozása is, miután ezzel egy állami háttérintézményként működő marketingügynökség helyébe egy stratégiai szinten tervező, fejlesztéseket kezdeményező és koordináló ügynökség lépett. A marketingfunkció megmaradt, ám itt is markáns változás történt. Amíg az MT Zrt. követte az aktuális piaci kínálatot, és ahhoz nyújtott marketing­támogatást, addig az MTÜ a stratégia révén – Princzinger Péter megfogalmazása szerint – inkább világítótorony-funkciót tölt be: viszonyítási pontokkal szolgál a szektor szereplői számára, akiknek ehhez kell igazítaniuk piaci stratégiájukat, saját üzleti magatartásukat.

A kormány a turizmusban rejlő potenciál kiaknázása érdekében úgy döntött, hogy befektet az ágazatba – fogalmaz a már több mint húsz meghatározó szakmai és érdekképviseleti szervezetet tömörítő szövetség elnöke. Hozzáteszi: a befektetésért cserébe bővülő foglalkoztatást, fehérítést, valamint adóbevételeket várnak. Miután a turizmus nem közszolgáltatás, az államnak nem dolga fenntartani a kínálatot, de az MTSZ álláspontja szerint feladata olyan jogi-pénzügyi környezetet teremteni, továbbá olyan támogatásokkal beavatkozni, amelyek segítik a szektor versenyképességét. A vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása mindezzel párhuzamosan a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének megítélése szerint a hazai turizmus és szállodaipar előtt álló legfontosabb és elengedhetetlen feladat. Csak ez biztosíthatja, hogy a szektorbeli vállalkozások olyan kereseteket tudjanak kínálni a munkavállalóknak, ami csökkenti a fluktuációt, s itthon tartja mind a szakképzett, mind a szakképzetlen munkaerőt. De ezen múlik az is, hogy a lepusztult hazai szállodák felújításának, korszerűsítésének pénzügyi alapjai megteremtődjenek. A jövőt meghatározó legfontosabb történések között Könnyid László, a szállodaszövetség elnöke a vendéglátás áfakulcsainak kétlépcsős csökkentését sorolja: a szakma támogatása mellett a helyi fogyasztásra rendelt meleg ételek áfája 27 százalékról 5 százalékra csökkent (plusz 4 százalék turisztikai hozzájárulás), és 18 százalékra mérséklődött a szálláshely-szolgáltatásé. Utóbbi legkedvezményesebb sávba sorolásáért ugyanakkor továbbra is lobbizik a szakma.

Elfogadta a kormány a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2030-ig szóló, öt pillérre épített koncepcióját, amelynek megvalósításához döntően uniós forrásokat rendeltek. A stratégia újítása, hogy az országra jellemző és a legjobb adottságú turisztikai termékeket és térségeket kiemelten kezeli, azok kapacitását és bevételtermelő képességét egységes, illetve összefüggő fejlesztési programok alá vonja. A szálláshelyek fejlesztését célzó Kisfaludy-program 300 milliárd forintos kerettel már elindult. A választások előtt megszellőztetett tervekben hasonló volumenű, 300 milliárdos kerettel startoló vendéglátóhelyi pályázat is szerepel.

Könnyid László kifejtette: miközben további bérjárulék-csökkentést is szükségesnek tartanak, a szállodaszövetség arra számít, hogy megtörténik végre a rövid távú magánlakás-bérbeadás – airbnb és társai – szabályozása, ami mérsékeli a kereskedelmi szálláshelyekkel szembeni versenyelőnyüket, s csökkenti a feketekiadást. Szintén az új ciklusra vár a Kisfaludy-program folytatása a szállodai rekonstrukciók, korszerűsítések felgyorsítására, valamint kiterjesztése a műemlék jellegű szállodákra az egész ország területén. A belföldi turisztikai kereslet szempontjából meghatározó SZÉP-kártya további terjedésének elősegítése és népszerűsítése is fontos lenne a kereskedelmi szálláshelyeknek. A közép- és felsőfokú szakmai oktatás korszerűsítése, a digitális ismeretek megszerzésének támogatása terén régi és új kihívások várnak az állami döntéshozókra. A turisztikai szektor munkaerejének hosszú távú biztosítása, a fiatalok megszólítása, a vonzó karrierpálya kiépítése, az érintettek külföldi tapasztalatszerzés utáni hazacsábítása, továbbá az üzleti turizmusban rejlő potenciál kiaknázása egyaránt a szakma kívánságlistáján szerepel.

A turisztikai ágazatban a termelés bővülése és a versenyképesség javítása érdekében hozott jogi, szakpolitikai és pénzügyi feltételek finomhangolására van szükség a következő ciklusban, s végre – több évtizedes halogatás után – az új időszak döntéshozóira maradt a nagy kapacitású budapesti kongresszusi központ megvalósításának felgyorsítása, valamint a beruházás mielőbbi megkezdése.

A szállásadók a turizmus érdekében döntő fontosságúnak tartják a hazai autópálya-hálózat fejlesztését, amelynek felújításánál nagyobb figyelmet kell fordítani az ágazat szempontjaira. Javaslataik szerint mielőbb korszerűsíteni és egy sávval bővíteni kell az immár katasztrofális állapotú M1-es autópályát, és biztosítani nyugati irányból a balatoni régió autópályával való megközelítését. A Liszt Ferenc repülőtér és Budapest belvárosa közötti kötött pályás kapcsolat mielőbbi megvalósítása, továbbá Budapest lepusztult úthálózatának gyorsított felújítása olyan több parlamenti cikluson átívelő hiányosság, mellyel a legújabb kormánynak is szembe kell majd néznie. Emellett a legfontosabb küldőpiacok megismerésére, elemzésére is mielőbb sort kell keríteni: az utazásaikra évente 70 milliárd eurót költő németek a top 10 küldőpiacunk között szerepelnek, Magyarország viszont nincs a tíz legnépszerűbb célpontjuk listáján.

 Jó lépés volt:

· A vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás áfakulcsainak csökkentése

· A Kisfaludy szállás­hely­­fej­lesz­té­si prog­-

ram bevezetése

· A bérjárulék kétlépcsős mérséklése

Üdvözölné a szakma:

· A szálláshely-szolgáltatás áfa­kulcsá­nak további csökkentését

· A vendéglátás áfaszabályozásának egyszerűsítését

· További bérjárulék-mérséklést

· A nagy budapesti kongresszusi központ megépítését | VG