Jövőre elfogy az ivóvíz Fokvárosban

A közelgő válságot súlyos intézkedések késleltetik: a város oly mértékben korlátozta az ivóvízellátást, amely egy átlagos amerikai háztartás vízfogyasztása harmadának felel meg. Ez azonban nem oldja meg a problémát, csak késlelteti, és az erőfeszítések ellenére a zéró nap jövőre valószínűleg bekövetkezik. Ekkor a kormány elzárja a csapokat, s csupán kiépített gyűjtőpontokon lehet majd vízhez jutni.

Ám e jövő nemcsak Fokvárost fenyegeti, hanem a világ számos metropoliszát. A Föld 70 százalékát ugyan víz borítja, így ez szinte korlátlan erőforrásnak látszik, de a szomorú valóság az, hogy az édesvíz aránya alighanem mindössze 2,5 százalék. Ráadásul ebből jelentős mennyiség jég és hó, ami azt jelenti, hogy a vízkészlet csupán egy százaléka könnyen elérhető édesvíz, ezen kell osztoznia a globális népességnek. Következésképp hamarosan problémát okozhat, hogy egyenlőtlen a vízhez való hozzájutás, s a gazdagabb országok és városok megtalálják majd a módját, hogy megteremtsék a szükséges vízellátást, a szegényebbek azonban csak saját eszközeikre hagyatkozhatnak. Az ivóvízért globális konfliktus robbanhat ki.

„Fokváros problémáját vészharangnak kell tekinteniük más államoknak is, mivel a vízhiány valóságos és átfogó probléma. Nem ugyanaz a forgatókönyv fenyeget minden országot, máshol a szennyezés, az éghajlatváltozás vagy a számottevő népességnövekedés miatt következhet be vízhiány” – mondta a CNBC-nek Betsy Otto, a World Resources Institute globális vízügyi programjának igazgatója. Hozzátette: rendkívül fontos, hogy a vízhiányt globális problémaként ismerjék el, mivel a városoknak meg kell kezdeniük a helyi gondok megoldására vonatkozó egyedi megoldások kidolgozását.

Az elmúlt években több térség is megtapasztalhatta ezt a problémát. Évekig tartó szárazságtól szenvedett Kalifornia, Ausztrália nehezen élte túl az ezredfordulós aszályt, Sao Paulo 2015-ös vízhiányát pedig részben az aszály, részben a nem hatékony infrastruktúra okozta.

Már a vízlopás sem ismeretlen fogalom: Brazíliában, Indiában és Mexikóban vállalatok és magánemberek is gyakran csővezetékek és tartályok mérőit csapolják meg, hogy kevesebbet kelljen fizetniük a vízért.

A vízcsempészet többnyire országhatárokon belül zajlik, de hamarosan nemzetközi szintre emelkedhet. A hiány geopolitikai feszültségekhez vezethet, és nem egyszerű a megoldása, egy új vízszívó építése például rendkívül drága. Betsy Otto szerint a kormányoknak ösztönözniük kell a lakosságot a vízhatékonyságra. A jó hír, hogy a szakértő szerint lesz idő arra, hogy az országok vezetői felkészüljenek a zéró napra.