Több tízmilliárd forintot lehetne spórolni
T öbb tízmilliárd forinttal is csökkenteni lehetne a közutak környezeti terhelését és útfelújítási igényét évente, ha a nagy távolságú – ezer kilométer feletti – közúti áruforgalom 10-20 százalékát vasútra és vízi útra terelnék – derül ki a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) az intermodális fuvarozás hazai helyzetét bemutató elemzéséből.
Az intermodális – vagy másként kombinált – fuvarozás lényege, hogy az áru többféle fuvarozási mód kombinálásával jut el a célhelyére, miközben nem az árut rakodják át a tehergépjárműről a vasútra, hanem magát a szállítóeszközt, így a pótkocsi vagy a szállítókonténer vált fuvarozási módot.
Az MLSZKSZ szerint a közúti, vasúti és vízi fuvarozási együttműködések magasabb szintre emelésével évi 25-50 ezer kamion tűnhetne el az utakról, a vasút új üzleti megrendelésekhez juthatna, a közúti fuvarozók pedig költségeket takaríthatnának meg, valamint az ágazatban egyre nagyobb problémát jelentő sofőrhiányt is kompenzálni lehetne.
Fülöp Zsolt, a szövetség elnöke szerint az intermodális forgalom fejlődésével gyorsabb lenne az áruszállítás, csökkenne a környezetterhelés és a migrációból eredő kockázat, eközben nőne a közlekedésbiztonság, s közvetlen költségcsökkenés jelentkezne a közúti flottát üzemeltetőknél.
Az MLSZKSZ átfogó intézkedési tervében egyebek mellett azt javasolja, hogy azonosak legyenek a feltételek az infrastruktúra használatánál a közúti, vasúti és vízi fuvarozásnál. Ösztönző szabályozás bevezetésével kellene támogatni az intermodális rendszerek igénybevételét, vonzó üzleti környezetet teremtve, hogy megérje a közúti fuvarozóknak közlekedési módot váltaniuk. Mindehhez szükség van az ipari parkok, a nagyobb raktárak és a logisztikai központok vasúti összeköttetéseinek kiépítésére, egyszerűsíteni és korszerűsíteni kell a vasúti működési szabályzatokat, fejleszteni a vasúti és vízi eszközállományt, a közlekedési és a logisztikai szakemberek képzését pedig fel kell gyorsítani.
Az intermodális fuvarozás magyarországi helyzetének javítása összhangban van az Európai Unió közlekedéspolitikájának céljaival is, hogy 2030-ra a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re pedig több mint felét vasúton vagy vízi úton bonyolítsák le – áll az elemzésben.
Kevesebb sofőr, gyorsabb áruszállítás
Magyarországon az intermodális forgalom az elmúlt öt évben lassú növekedésnek indult, ám az elmúlt években hozott intézkedések – például a használatarányos útdíj bevezetése, az EKÁER-rendszer, a sofőrhiány és az útfelújítások – miatt sem tudott az intermodális fuvarozás a közúti fuvarozás számára versenyképes alternatívává válni az elemzés szerint. Ezért egyre több fuvarozó cég igyekszik a nagy távolságú közúti szállítmányokat vasútra, vízre rakni. Az MLSZKSZ szerint a gond az, hogy egyelőre nincsenek széles körben elterjedt és jó ár-érték arányú megoldások a piacon. Holott az intermodális forgalom fejlődésével gyorsabb lenne az áruszállítás. Vasúttal 24 óra alatt akár 1200 kilométer is megtehető, kevesebb gépkocsivezetőre lenne szükség, kevesebb vontatót kellene alkalmazni, emellett az amortizációs és a szervizköltségek is csökkennének.
