A maastrichti feltételek teljesítéséről lecsúszhatunk az idén
Ráski Péter | Több feltételen is fennakadhat Magyarország, ezért szinte biztos, hogy a következő években nem vezetjük be a közös fizetőeszközt.
Szerdán jelenik meg az Európai Központi Bank konvergenciajelentése, amelyben az európai hatóság azt vizsgálja, hogy mennyire felel meg Magyarország az euróbevezetés feltételeinek. Ha megfelel, akkor beléphetünk az ERM II. rendszerbe, amely az euró „előszobája”, és tulajdonképpen rögzített árfolyamot jelent; két évvel a belépés után lehet bevezetni az eurót.
Az első feltétel, hogy a jegybanknak kordában kell tartania az inflációt, vagyis az érték legfeljebb 1,5 százalékkal haladhatja meg a három legalacsonyabb mutatójú ország fogyasztói árindexének átlagát. (E feltételt a 2008-ban kirobbant válság alatt sok támadás érte, mivel több tagállamban is deflációs volt a környezet, ami hosszú távon kifejezetten káros a gazdaságra.) Egy másik probléma a felzárkózó országok magasabb bérdinamikája által keltett magasabb inflációs mutató, ami megnehezítheti a keleti uniós államok euróbevezetését. A 2017-es adatok alapján a három legalacsonyabb árindex átlaga 0,6 százalék volt, ez azt jelenti, hogy Magyarország a 2,4 százalékos mutatójával valamelyest kilóg a feltétel teljesülése alól.
A második feltétel a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása. Bár a tavalyi pénzforgalmi egyenleg ezt számottevően meghaladta, az uniós módszertan szerint az elmúlt években maradéktalanul teljesítettük e feltételt. Az adósságrátának alapvetően 60 százalék alatt kell lennie, ennél viszont messze magasabb, 73,6 százalék volt a maastrichti adósság az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint. A feltétel azonban kiegészül azzal, hogy ha csökken az adósságráta, nem kell elérni a 60 százalékot. Az adósság csökkentése csak egyszer nem sikerült az elmúlt években, így kérdéses, hogy ez mennyire elegendő a feltétel teljesüléséhez, hisz az Eximbank elszámolása miatt visszamenőleg változott a ráta, s az eredetileg számolt államadósság teljesítette a folyamatos csökkenés feltételét.
A jegybank szerint többre van szükség
A Magyar Nemzeti Bank a maastrichti feltételeken felül további kritériumok teljesítését tartja kívánatosnak ahhoz, hogy hazánk valóban profitálni tudjon a közös fizetőeszköz bevezetéséből. A jegybank szerint a béreknek, a termelékenységnek és az egy főre eső GDP-nek is meg kellene közelítenie az uniós átlagot. Ezek közül a legkiemelkedőbb összetett mutató a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP, itt az Eurostat legfrissebb, 2016-os adatai szerint az EU átlagának 67 százalékán állunk. | VG
