Elodázhatatlanná vált a digitális képességek fejlesztése
Nagyon fontos a felnőttképzés a digitális képességek fejlesztése miatt – mondta Nikodémus Antal, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője a Magyar Közgazdasági Társaság budapesti fórumán. Hazánkban az emberek több mint felének nincs vagy alacsony a digitális képzettsége. A főosztályvezető szerint meghatározó az ipar 4.0 folyamat, ez támogathatja az egyik legfontosabb célt, hogy a honi cégek méretkategóriát váltsanak.
Magyarországon 162 ezer informatikus dolgozik, az IKT-szektor a GDP mintegy 13 százalékát adja, a teljes export 7,5 százalékát. A feldolgozóiparban megjelentek új szolgáltatások, például az automatizált logisztika, az adathasznosítás, a kooperatív kontrollált robotok, de a hazai tulajdonú cégeknél e tekintetben még nagy tartalékok vannak. Mindazonáltal a zalaegerszegi tesztpálya vagy a Műegyetem 5G-re épülő kísérleti mintalaborja már pozitív példa az ipar 4.0-ra, a digitális fejlesztésre.
Szalavetz Andrea, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos tanácsadója utalt arra, hogy hazánkban az autóipar adja a feldolgozóipari termelés 30 százalékát és a feldolgozóipari export 37 százalékát. A kutató tíz autóipari vállalat vezetőivel készített mélyinterjút. A cégvezetők arról számoltak be, hogy az automatizáció, a robotizáció egyik célja a termelés növelése volt, a beruházások másik oka pedig az, hogy feszítő a munkaerőhiány. Egyetlen vállalatnál sem volt elbocsátás.
Szalavetz jelezte: a járműiparban óriási most a konjunktúra, de a kutató szerint ez vihar előtti csend, hisz Magyarországon a növekedés forrásai nem változtak, továbbra is a meglévő erőforrásokra épülnek. Nyugaton azonban már új paradigma dívik, az autókhoz speciális szolgáltatásokat nyújtanak, például vezetési vagy audiorendszereket, más adja majd a profitot. Itthon hibrid termelési rendszerek működnek több cégnél (félig automatizált, félig digitalizált), ám ez átmeneti állapot – továbbfejlesztésük vagy leépítésük negatív hatásokkal is járhat.
Erős a koncentráció
A robotizáció tekintetében a világpiac 74 százalékát Kína, Dél-Korea, Japán, az USA és Németország fedi le. Németország kiemelkedik Európában, az összes eladás hozzávetőleg 40 százalékát adja a kontinensen. Az USA-ban 2016-ban 12 milliárd dollár értékű új robotot helyeztek üzembe, világviszonylatban 55 gyártó tevékenykedik, összforgalmuk 5 milliárd dollár, s évi 15 százalékos növekedést könyvelnek el.
Az ipari robotok a kezelési, hegesztési, összeszerelési munkák mellett már a rendszerek integrációjában is működnek. A nemzetközi robotszövetség előrejelzése szerint 1,7 millió új robot jelenik meg 2020-ig. | VG
