Közel áll Magyarország a teljes foglalkoztatottság megvalósításához
A magyar gazdaság közelít a teljes foglalkoztatottsághoz, amit ez év végén érhet el, akkor a munkanélküliségi ráta 3,5-3,6 százalékra süllyedhet – mondta a Világgazdaságnak Varga Zoltán, az Equilor elemzője. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2018. február–áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos száma 4 millió 445 ezer fő volt, 67 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 68,8 százalékra emelkedett. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 128 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 46 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig 15 ezer fővel csökkent.
A 20–64 éves korcsoportnál – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,6 százalékponttal, 74 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 81,9, a nőknél 66,3 százalék. Az Equilor elemzője szerint az természetesen pozitív folyamat, hogy a KSH adatai szerint a 2018. február–áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 32 ezer fővel, 177 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent. Ugyanakkor Varga Zoltán szerint több ágazatban már égető a munkaerőhiány, például a kiskereskedelemben, az építőiparban vagy az egészségügyben. Fontosak a képzési programok, ám ezeknek gátat szab egyes rétegek alacsony iskolázottsági szintje.
Az elemző úgy látja, a külföldön dolgozók akkor térnek majd haza nagyobb arányban, ha a reálkereseti szintek 40-50 százalékkal emelkednek. Szerinte négy-öt éven belül reális esély van erre, ám figyelembe kell venni a nemzetközi pénzügyi-gazdasági folyamatokat, a tőke útját, az esetleges válsággócok kialakulását is. Varga Zoltán utalt arra, hogy a Fed kamatemelései miatt a tőke az Egyesült Államok felé orientálódik, az eszközvásárlási program idei kivezetése után pedig, várhatóan jövőre, az Európai Központi Bank is alapkamatot emel, erre az MNB-nek is reagálnia kell majd. Emellett lehetnek olyan politikai-gazdasági problémák, például az olasz válság, amelyek nem tesznek jót a jelenleg felfelé ívelő konjunkturális folyamatoknak.
A leggyorsabb javulás az unióban
Már 70 hónapja folyamatosan csökken a munkanélküliség Magyarországon – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, kiemelve: a kedvező gazdasági és foglalkoztatási folyamatok eredményeként a munkanélküliek száma félmillióról mintegy harmadára csökkent 2010 óta. A 3,8 százalékos munkanélküliségi rátával Magyarország az uniós tagországok közül a kedvező negyedik helyet foglalja el. A foglalkoztatottak száma folyamatosan nő, nyolc év alatt több mint 750 ezerrel emelkedett a munkában állók száma. A tárcavezető jelezte: az uniós tagországok közül Magyarország tudta a leggyorsabb ütemben, 13,3 százalékponttal növelni a foglalkoztatási rátát, míg az uniós átlag csak 3,5 százalékponttal nőtt 2010 óta. Míg korábban a fiatalok munkanélküliségi rátája 30 százalékhoz közelített, addig ez mára 9,6 százalékra mérséklődött. Varga Mihály szerint az erősödő munkaerő-kereslet miatt az elkövetkező időszak kiemelt feladata a munkaerő-tartalék aktivizálása, a közfoglalkoztatottak és a munkanélküliek képzése, a kisgyerekes nők, illetve a nyugdíjasok munkába állásának könnyítése lesz.
