Több régióban nőtt az állástalanok száma

Nincs ok az aggodalomra a munkaerőpiacon – így kommentálta az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, 2018. január–márciusi adatait. Budapesten, a Közép-Dunántúl és a Dél-Dunántúl régióban is emelkedett kismértékben a munkanélküliek száma, 177,9 ezer regisztrált állástalan volt az országban, míg tavaly október–decemberben 175,2 ezer. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője megjegyezte: a KSH szerint is akkor lehetne beszélni változásról, ha nem a hibahatáron belül lennének a mutatók, és három hónapig folyamatosan ez a trend valósulna meg. Fölvetette azt is, hogy míg a közép- és nagyvállalatokra vonatkozó intézményi statisztikák pontosak, mert közvetlenül a munkaadóktól érkeznek, a foglalkoztatottak jelentős hányadát adó, 50 fő alatti mikro- és kisvállalkozásokat érintő számok becsléssel készülnek.

Egyre több cég panaszkodik égető munkaerőhiányra az elemző szerint, ami nem éppen arról árulkodik, hogy leépítenék a dolgozókat. Előfordulhat azonban, hogy ha kismértékben emelkedett több régióban is a munkanélküliség, akkor adminisztratív okok állhatnak a háttérben. Ha például korábbi közmunkások megváltak ettől a tevékenységi formától, és éppen az elsődleges munkaerőpiac felé tartanak, de még nem jelentek meg a statisztikákban.

Virovácz Péter jelezte: nagy erőfeszítések kellenek ahhoz, hogy a jelenlegi 3,9 százalékos munkanélküliségi rátát lejjebb lehessen szorítani. Optimális esetben decemberre éves alapon 3,5 százalékra mérsékelhető ez a mutató. Nyugat-Magyarországon egyértelműen munkaerőhiány van, ám az ország egyes északi, északkeleti, déli területein a 6 százalékot súrolja a munkanélküliség, ezt vagy munkahelyteremtő beruházásokkal lehetne orvosolni, vagy a mobilitás ösztönzésével, ám ez csupán rövid távra adhat megoldást, hiszen egyes vidékek elnéptelenedhetnek. Nélkülözhetetlen a szakképzés és a felnőttképzés megerősítése is, mert a munkanélküliek csaknem fele nyolc általános iskolát sem végzett el. A csaknem 160 ezer közfoglalkoztatott mintegy fele lehet alkalmas arra, hogy a jövőben a versenyszférában dolgozzon. Virovácz szerint hatékonyabban kell termelniük a magyar cégeknek, s ez tavaly már megvalósult. Az esetleges munkaerőhiányt a munkaszervezési folyamatok hatékonyságának erősítésével, automatizációval, digitalizációval lehet kiküszöbölni, így a termelés hatékonysága nő, a versenyképesség javul.

A Takarékbank elemzője, Horváth András szerint 250-300 ezer új munkahellyel valósulna meg a teljes foglalkoztatottság Magyarországon. A gazdaság továbbra is csaknem 500 ezer fős munkaerő-tartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek száma szerint. A központi államigazgatásból pedig több tízezer magasan képzett munkavállalót kellene a versenyszférába átvezetni az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet végett. Az elemző úgy véli: a munkanélküliségi ráta a nyár végére várhatóan 3 százalékig süllyed, az éves átlag pedig 3,4 százalék lehet.