A tételek harmadát ázsiai vevő vitte el
Az aukció a 20. századi művészettel foglalkozó tematikus aukciós hét fő eseménye volt, olyan árverések után, mint a modern brit művészetet kínáló este, amelyen Henry Moore szoborfeje 4,6 millió fontért cserélt gazdát, vagy a Picasso kerámiáit online platformon kínáló árverés. Az impresszionista és modern művészeti aukció két vezető tétele Picasso Dora Maar-ról festett portréja és Monet a párizsi Szent Lázár pályaudvarról 1877 januárja és márciusa között festett 12 darabos sorozatának egy ritkán felbukkanó példánya volt. A Monet-festményt 24,9 millió fonton ütötték le, a fotelben ülő Dora Maar képéért pedig 19,3 millió fonton állt meg a licit. Picasso ezt a képet 1942 áprilisában készítette akkori szerelméről, és 1973-ig, haláláig megtartotta, így ez a kép nagyon ritkán szerepelt korábban a nyilvánosság előtt.
Keith Gill, az aukciósház vezető munkatársa az árverés után azt nyilatkozta, hogy az este sikerének kulcsa abban rejlett, hogy olyan képeket vittek kalapács alá, melyek korábban szinte láthatatlanok voltak, nem használta el őket a piac, és ez meghozta a gyűjtők licitálási kedvét. A 44 indított tétel 76 százaléka az elmúlt húsz évben nem szerepelt aukción.
Kazimir Malevics tájképe 7,8 millió fontért kelt el, ez eddig a legmagasabb ár, amelyet a művész papíralapú munkával elért. Az 1911-ben készült mű a vörös sorozat egy darabja, a szériát a művészettörténészek fontos mérföldkőnek tartják Malevics életművében a szuprematizmus felé.
A két legmagasabb áremelkedést elérő és becsértékét messze meghaladó áron elkelt tétel Auguste Rodin A csók című szobra és Franz Marc német-osztrák festő Három ló című, gouache technikájú képe volt. A Rodin-szobrot 12,6 millió fontért adták el, miközben előzetes becsértékének felső határa 7 millió font volt. A Marc-festmény 15,4 millió fontért cserélt gazdát, 3,5 millió fontos becsértékét jócskán felülmúlva – a képért folyó licitharc váratlan és meglepő volt a Christie’s számára is, noha egy ideje érzékelték a megnövekedett keresletet a német expresszionizmus iránt.
A Christie’s ismét ázsiai ügyfélkörének köszönheti a sikert, a tételek harmadát ázsiai vevő vette meg. Diego Giacometti, Egon Schiele, Monet, Renoir és Camille Claudel munkáit is telefonos ázsiai licitekre ütötték le. Camille Claudelnek, Rodin szeretőjének szobrait különösen erős ázsiai érdeklődés mellett árverezték. Hat bronzszobrából ötöt ázsiai ügyfél vitt el, a legtöbbet, 1,1, millió fontot a Keringő című szoborért adták, amely legutóbb 2003-ban szerepelt árverésen, és akkor 254 ezer dollárt ért, míg mostani értéke dollárban másfél millió lett. A kínai vásárlók az utóbbi időben Marc Chagallt keresték, a Christie’s most egy 1926-ban festett virágcsendéletét kínálta. Három kínai vevő versengett érte, végül 3,12 millió fontért vitte el egyikük.
