Azonos bér jár az EU-ban másfél év után

Kompromisszum született a kiküldött munkavállalókra vonatkozó uniós szabályozás módosításakor, amelyet a héten fogadott el az Európai Parlament – értékelt a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Palkovics Imre a Világgazdaságnak azt mondta: ha a kiküldetésből már eltelt másfél év, akkor kell a munkáltatóknak olyan béreket és juttatásokat megadniuk a dolgozóiknak, amelyek a fogadó országban amúgy kötelezők. Könnyebb lesz ellenőrizni a jogsértéseket, amelyek az elmúlt években elharapództak. Jellemző volt, hogy postafiókcégek, amelyek ténylegesen nem tevékenykedtek Kelet-Közép-Európában, innen toboroztak olcsó munkaerőt nyugat-európai munkákra, de gyakran nem adták meg a munkavállalóknak járó juttatásokat, ráadásul nyolc óránál többet kellett dolgozniuk. A kelet-közép-európai cégeknek versenyelőnyt jelentett, hogy olcsóbb a munkaerő, mint Nyugat-Európában, ezzel küszöbölték ki a tőkehátrányt.

Az összes uniós munkavállaló 1-2 százalékát teszi ki a kiküldött dolgozók aránya. Palkovics Imre jelezte: korábban magyar építőipari vállalkozások alkalmazták ezt a fajta foglalkoztatást nyugat-európai munkák esetén, ám manapság már inkább itthon kötik le kapacitásaikat. A fuvarozói ágazatra ez az új uniós szabályozás nem vonatkozik, arra egy másik formálódik. Így továbbra sem kell a Nyugat-Európában tevékenykedő fuvarozóknak az ottani bért, juttatásokat vagy első osztályú szállodai elhelyezést megadniuk dolgozóiknak, ami borsos költséggel járt volna.

Az Európai Parlament szerint az új szabályok célja, hogy nagyobb védelmet nyújtsanak a kiküldött dolgozóknak, akiknek a jövőben a helyiekkel egyenlő bérek és munkakörülmények járnak majd, a vállalatok számára pedig igazságos versenyhelyzetet teremtsenek. A munkáltatók most nem kötelesek a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni kiküldött dolgozóiknak. A szabályokat az uniós tagországoknak két éven belül át kell ültetniük nemzeti jogrendjükbe, és alkalmazniuk kell.

Szabó György, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) elnöke a Világgazdaságnak elmondta: az egyenlő munkáért egyenlő bért elv elfogadható lehet egy homogén gazdasági hátterű közösségben, de az Európai Unió egyáltalán nem ilyen. Az MKFE egyetért Kósa Ádám fideszes EP-képviselővel, aki rossz kompromisszumnak nevezte a megállapodást. Szabó szerint így akarják aláásni a kelet-közép-európai vállalatok versenyképességét: a közúti áru- és személyszállító cégekkel szemben már évek óta folyik a kiszorítósdi, eddig tagállami szinten hozott szabályokkal próbálták meg az ellehetetlenítést. Például a különböző adminisztrációs és bejelentési kötelezettségekkel, a külföldi képviselet előírásával vagy a minimálbérszabályok bevezetésével. Az MKFE álláspontja szerint ezek az eszközök mind sértik az EU azon alapelveit, amelyek az áruk és szolgáltatások, valamint a munkaerő szabad áramlását tartják kívánatosnak.

A fuvarozókra majd az úgynevezett mobilitási csomag vonatkozik, ennek a vitája még tart. Az MKFE a szakmai egyeztetések kezdete óta azt mondja, hogy a közúti szállítást nem lenne szabad kiküldetésnek minősíteni, hiszen nem kitelepülésről, azaz egy másik uniós tagország területén történő folyamatos munkavégzésről van szó – mint például egy építőiparban tevékenykedő munkás esetében –, hanem a gépkocsivezető egyszerűen a szolgáltatás jellegéből fakadóan lép át országhatárokat. Azt javasolja az érdekképviselet, hogy a fuvarozást ne érintsék ezek a szabályok, de az MKFE szerint ma már látszik, hogy a szakmai érveket felülírták a politikai érdekek. Egyelőre nem minősülnek kiküldöttnek a gépjárművezetők, de a mobilitási csomagban lesz majd erre vonatkozó közlés.

Szabó György hangsúlyozta: a magyar gépjárművezetők bére már most is európai szinten van, legfeljebb a struktúrája más, de a bérstruktúra megállapítása tagállami jog. Az ágazatban 70-80 ezer járművezetőt foglalkoztatnak.

Egymásra ígérnek, és nem egymás alá a munkaadók

Munkaerőhiány és ebből adódóan erős bérverseny van az építőiparban, a cégek nem uniós ráhatásra, hanem dolgozóik megtartása végett igyekeznek minél magasabb béreket fizetni – jellemezte a helyzetet Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke a Világgazdaság kérdésére. Mint mondta, legfeljebb 30 ezer magyar munkavállaló dolgozhat az építőipar területén külföldön, közülük 20 ezren nem is kiküldetésben, hanem egyéni munkavállalóként. A magyarországi építőipari cégek nem kiviszik, hanem épp ellenkezőleg, haza akarják csábítani a külföldön dolgozókat, és a kiküldetésben dolgozók száma is csökkenőben van. Ahol releváns a magyarok jelenléte, elsősorban Ausztriában, Németországban és Hollandiában, már a társult tagság óta az ott szokásos átlagbér, külön juttatások, szabadságolási rend és egészségügyi biztosítás illeti meg a dolgozókat, a fogadó országok törvényei szerint. Nem is lehet ez másként, különben a kiküldetésben lévő, jellemzően hiányszakmákban dolgozók elszegődnének, sőt el is szegődnek a több bért fizető cégekhez.

Koji László hangsúlyozta, hogy nem egyenlő munkáért, hanem egyenlő teljesítményért kell azonos bért fizetni, az ÉVOSZ ezt a megfogalmazást tartja helytállónak, hiszen az építőipari vállalkozások meghatározott teljesítményre szerződnek. Két azonos képesítésű és munkakörű ember teljesítménye viszont igen eltérő lehet, díjazni az elvégzett munka arányában kell. Kizsákmányolva itthon sincsenek a dolgozók – szögezte le, emlékeztetve az ágazatban érvényes kötelező minimálbérről és elvárt bérminimumról szóló megállapodásokra. Összességében mindezek miatt az uniós szabályozás már nem hozhat alapvető változásokat a szövetségi elnök szerint, legalábbis az építőiparban nem. A tárgyalások kezdete óta eltelt három évben alapvetően változott meg az európai munkaerőpiaci helyzet. A kiküldetésben dolgozó magyarok az építőiparban eddig sem kerestek kevesebbet a kinti béreknél, már akkor megkapták a 11-16 eurós óradíjat, amikor még csak 8,75 euró volt az előírt minimum – mondta Koji László. A régió országai egyébként ellenezték a tervezetet, amelynek megalkotását és vitáit az ÉVOSZ szakértője végigkövette Brüsszelben.

A Magyarországon kiküldetésben dolgozó külföldi cégek dolgozóinak bérezése a várhatóan két év múlva kötelezővé váló szabályozás miatt nem fog csökkenni, az ugyanis nem egységesítést jelent, és nem plafont, hanem küszöböt állapít meg, amelytől felfelé el lehet térni. A magyar építőipari cégek számára a jövőben nem a külföldi munkavállalás, hanem az itthoni szerződések teljesítése lesz fókuszban, amit a lehető legnagyobb számban hazavonzott magyar szakmunkásokkal terveznek megoldani – jelezte az ÉVOSZ elnöke, aki szerint a folyamatosan emelkedő javadalmazások révén erre valós esély mutatkozik. | Sándor Tünde