Feladta a leckét a zöldenergia

Korábban nem tapasztalt mértékű kihívások elé állítja a megújuló alapú áramtermelés előretörése a hagyományos erőműveket, a közműtársaságokat és a rendszerirányítókat – mutat rá a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). Igaz, az irány jó: tavaly világszerte annyi naperőművet helyeztek üzembe, amennyi már érdemben segítheti a hosszú távú klímavédelmi célok elérését. Az pedig külön sikertörténet, hogy csökken a szolár- és a szélenergia-technológia ára, használatukat pedig a kormányok is erősen támogatják.

Hanem a gondok is látványosak. Az egyik fő feladat az áramtermelés folyamatosságának és megbízhatóságának fenntartása olyan környezetben, amikor nem lehet folyamatosan és pláne nem azonos intenzitással számítani sem a nap, sem a szél energiájára. A helyzet megoldatlansága áremellátási kockázatot jelent. A változóan termelő megújulóenergia-egységek (VRE) működésének kezelésén túl növekvő feladatot ad a decentralizált energiatermelés és -felhasználás (háztetőkön lévő napelemek, elektromos járművek) rendszerbe illesztése, valamint a digitalizáció terjedése. Ezért az e nehézségekkel szembesülő politikusoknak, energiaipari tulajdonosoknak összehangolt és proaktív megoldásokat kell találniuk a biztonságos ellátás fenntartására a modern energiarendszerekben is. Nyilván. De hogyan?

Az IEA és az amerikai Nemzeti Megúju­lóenergia-laboratórium (NREL) energiarendszerek átalakulásáról szóló közös jelentése javaslatokat is ad. A javaslatok alapját olyan országtanulmányok képezik, amelyek a kínai, dániai, németországi és indiai erőművek termelésének rugalmasabbá tételét célzó stratégiákat, illetve a megújulók sikeres rendszerbe illesztését mutatják be.

A jelentés szerint a fő feladat a villamosenergia-rendszerek működésének a jelenleginél sokkal rugalmasabbá tétele. Ez elérhető átalakítások sorával a meglévő berendezések korszerűsítésétől kezdve az új generátorok üzembe helyezéséig. Igen fontos, hogy mindez nem kíván feltétlenül sok új beruházást, sőt, igen nagy előrelépés érhető el akkor is, ha például a korábbiaknál gyakrabban monitorozzuk a meglévő erőművek működését, felügyeljük berendezéseiket. A jelentés ismerteti is a már használatban lévő és a kísérleti műszaki megoldásokat.

Persze, ami a legjobb a villamosenergia-rendszer számára, az nem feltétlenül ugyanilyen jó a folyamatos működésre tervezett erőműveknek. E szakadék áthidalását egy olyan szakpolitika segítheti, amely megtalálja azt az egyensúlyt, amelyben az energiarendszer is költséghatékonyan működik, és az egyes erőművek is a lehető legnagyobb nyereséget érik el. Ebben segíthetnek politikai döntések, piaci intézkedések, szabályozások is. Bevezetésükre a jelentés lépésenkénti javaslatokat is ad.

Vannak más eszközök is. Rugalmasabbá tehető az energiarendszer az erős és okos hálózatok használatával – amelyek a korábbinál jobban összehangolják a keresleti és a kínálati oldalt –, továbbá költséghatékony áramtárolási módok bevetésével. Minél több erőmű termelése válik rugalmasabbá egy sor, kis költségű korszerűsítéssel, annál kisebb lesz annak a kockázata, hogy áramkimaradást okoz a nap- és a szélerőművek hullámzó termelése.