A jegybank a legrosszabbra is felkészül
Súlyos gazdasági következményei lennének annak, ha a britek megegyezés nélkül lépnek ki az Európai Unióból, de a mi feladatunk minden eshetőségre a lehető legalaposabban felkészülni – idézi Mark Carney brit jegybanki kormányzót a Reuters hírügynökség. Carney nem sokkal azt követően mondta ezt, hogy hétfő este Theresa May brit miniszterelnök engedményeket tett a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-szárnyának, és a kilépés utáni vámszabályozással kapcsolatban általuk kért módosításokat végül elfogadta a brit parlament alsóháza. May szóvivője kiemelte, a változtatások nem jelentenek majd nagyobb eltérést a múlt héten nyilvánosságra hozott 104 oldalas javaslatcsomaghoz képest, ennek ellenére sokan meghunyászkodásnak látták a kormányfő lépését. A kormánynak tegnap egy kereskedelmi törvényjavaslatot kellett – lapzártánkat követően – parlamenti szavazásra bocsátania. Sajtóinformációk szerint az ellenzékiek a kormányzó kabinet egyes tagjait győzködték az ülés előtt arról, hogy voksoljanak az indítvány ellen. Hétfő este a kabinet tagjai az ellenzékiek előtt estek egymás torkának, rávilágítva ezzel, milyen súlyos nézeteltérések vannak a kormányon belül a Brexittel kapcsolatban. A szavazás eredménye csak utána derült ki.
Bár May eddig határozottan elzárkózott ettől a lehetőségtől, egyre többen követelnek új népszavazást a Brexit ügyében, köztük Justine Greening volt oktatásügyi miniszter is. Álláspontjukat erősítheti, hogy tegnap a brit választási bizottság közölte, 61 ezer fontos büntetést szabott ki a 2016-ban a Brexit mellett kampányoló Vote Leave csoportra, mivel megsértették a választási költekezésről szóló törvényt.
Az UBS stratégája, John Wraith ráadásul arra hívta fel a figyelmet, hogy ha megállapodásra jutnak is a Brexit-tárgyalásokon, a brit parlament végül megtorpedózza az egyezséget. Erre egyre nagyobb az esély. A Brexittel kapcsolatos bizonytalanságok miatt a font gyengült a dollárral és az euróval szemben is.
A brit statisztikai hivatal tegnapi adatai szerint a brit foglalkoztatottak fizetése – bónuszokkal együtt – májusban éves összevetésben 2,5 százalékkal emelkedett, ami a leglassabb ütem múlt év novembere óta. A munkanélküliségi ráta azonban 1975 óta a legalacsonyabb szinten, 4,2 százalékon maradt, március és május között 137 ezer új állás keletkezett.
Elolvadt Frankfurt előnye
Úgy tűnik, mégsem Frankfurt nyeri meg Párizzsal szemben a Brexit utáni uniós pénzügyi központért vívott versenyt. Becslések szerint ugyanis Párizs már beérte német riválisát azoknak a munkahelyeknek a számában, amelyeket Londonból helyeztek át. A szolgáltatók pedig inkább több helyre szórják szét a Cityből elköltöztetett munkaerőt, ahelyett, hogy egyetlen központot választanának. „Német szemszögből ez azt jelenti, hogy elveszítjük a korábban megszerzett előnyünket” – ismerte el a Bloombergnek Hubertus Vaeth, a Frankfurt Main Finance ügyvezetője. Mindkét városban nagyjából tízezer új munkahely létrejöttére számítanak, de kérdés, hogy az Európai Bankhatóság Párizsba költözése nem teszi-e vonzóbbá a francia fővárost Frankfurttal szemben.
A brit fizetések májusban csupán
2,5
százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest
