A kánikula a munkahelyi balesetek melegágya
A napokig tartó hőség mindenkit megvisel, de rendkívül megterhelően hat a fizikai munkát végzők szervezetére. A tartós hőségnek sokszor van szerepe a balesetek létrejöttében és a hőártalmak kialakulásában, ezért nagyon fontos, hogy a munkavállalók alkalmazkodni tudjanak a forró napokhoz. A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a ruházat, a táplálkozás és a gyógyszerszedés is befolyásolja.
A magas napi középhőmérséklet és a fizikai munka a szervezetben többlethőtermelést okoz, ami megnöveli a hőártalmak, például a hőséggörcsök, hőkimerülés, hőguta kialakulásának kockázatát. A hőség hatására bekövetkező élettani változások – figyelmetlenség, reakcióidő csökkenése, fáradékonyság, nedves-csúszós kéz – növelik a munkahelyi balesetek kockázatát is.
A Pénzügyminisztérium munkavédelmi főosztálya felhívja a munkaadók figyelmét, hogy a szabadtéren, tűző napon végzett fizikai munkák esetén – útépítés, aszfaltozás, mezőgazdasági tevékenységek stb. – a folyadékveszteség pótlására megfelelő hőmérsékletű, azaz 14-16 Celsius-fokos ivóvizet kell adni a higiénés követelmények betartásával. Ösztönözni kell a dolgozókat arra, hogy sok vizet fogyasszanak – mintegy 15-20 percenként egy pohárnyi hideg ivóvizet akkor is, ha nem érzik szomjasnak magukat –, s kerüljék a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú italok fogyasztását, amelyek dehidratálhatják a szervezetet. A verejtékezéssel elvesztett ásványi anyagokat a munkaközi szünetekben és a pihenőidő alatt kisebb étkezésekkel javasolt pótolni.
A hőkimerülés, hőguta megelőzését szolgálja a tarkót árnyékoló fejvédő vagy széles karimájú, jól szellőző kalap használata is. A dolgozók lehetőség szerint könnyű, világos színű és lazán viselhető ruházatban végezzék feladataikat.
Munkaszervezéssel kell garantálni, hogy a munkavégzés során rendszeresen pihenőidőt iktassanak be hűvösebb, árnyékos helyen. Figyelni kell a munkavállalók cseréjére is, azaz a munkát úgy kell megszervezni, hogy felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon, 11–15 óra között pedig lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka. Ahol lehetséges, a szabadtéri munkaterületet árnyékolni kell.
Zárt munkahelyeken az alkalmazott légtechnikai berendezések, klímaberendezések működését szakember bevonásával kell ellenőrizni. A mesterséges szellőztető- és légkondicionáló berendezések nem megfelelő beállítása, tisztításának hiánya egészségkárosodások, például meghűlés, légúti fertőzések kiváltó oka lehet.
Tíz százalékkal több hívás
A nagy hőségben a szokásosnál átlagosan 10-15 százalékkal több esethez riaszthatják a mentőket. A kánikula elsősorban az időseket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, a kisgyermekeket, továbbá azokat veszélyezteti, akiknek valamilyen súlyos, krónikus alapbetegségük van – közölte az Országos Mentőszolgálat. A nagy melegben romlik az autóvezetők koncentrációkészsége, meghosszabbodik a reakcióidő, így nagyobb a balesetveszély is.
