Szabadkereskedelem az EU és Japán közt

Átfogó szabadkereskedelmi megállapodást írt alá tegnap Abe Sindzó japán miniszterelnök, az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk és az Európai Bizottság élén álló Jean-Claude Juncker a 25. EU–Japán-csúcstalálkozón. Az eseményre eredetileg a múlt héten, Brüsszelben került volna sor, ám az ázsiai országot sújtó időjárási katasztrófahelyzet miatt a japán miniszterelnök kérésére átütemezték a találkozót. „A valaha volt legnagyobb volumenű kétoldalú kereskedelmi egyezményt léptetjük életbe egy olyan időszakban, amikor néhányan megkérdőjelezik a kölcsönösen elfogadott szabályokon alapuló rendet. A nemzetközi kereskedelem szempontjából ez egy stratégiailag kimagasló fontosságú lépés. Üzenetünk világos: közösen állunk ki a protekcionizmus ellen” – utalt Tusk a tokiói sajtótájékoztatón Donald Trump protekcionista kereskedelmi politikájára és a világgazdasági növekedés gátját képező védővámokra.

Japán és az EU együtt a globális GDP csaknem 30 százalékát adja, részesedésük a világkereskedelem teljes forgalmából megközelíti a 40 százalékot. Japán az Európai Unió hatodik legnagyobb exportpiaca, míg a japán kivitelnek a harmadik legfontosabb célpontja az EU.

Az EU és Japán közötti szabadkereskedelmi egyezménnyel (EPA) a közöttük folyó kereskedelemben a vámok 99 százaléka mellőzhető lesz, ami éves szinten összességében egymilliárd euróhoz közeli összeget tesz ki. Az EU a mezőgazdasági szektorban különösen nagy ugrást vár a japán megállapodástól, az Európai Bizottság 180 százalékos bővülést remél az uniós feldolgozottélelmiszer-kivitelben, miután a sajtra, a borra, a csokoládéra, a tésztára és a sertéshúsra kivetett vámok is megszűnnek. Az EPA emellett több uniós székhelyű szolgáltató számára nyitja meg a japán piacokat, akár állami infrastrukturális projektekben is részt vehetnek majd. Uniós becslések szerint kontinensünkön 6 ezer európai állás köthető a Japánnal való kereskedelemhez. A szigetország elektronikai és autógyártó ipara is jelentős mértékben profitálhat a megállapodásból, hiszen a japán autókra eddig 10 százalékos vámot vetettek ki, amelyet az EPA aláírásával szintén eltörölnek.

A Japán és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezségről 2013 márciusában kezdték meg a tárgyalásokat, 2017 végén állapodtak meg a kontraktus végső formájáról, és július elején határozott úgy az Európai Tanács, hogy az idei EU–Japán-csúcstalálkozón szentesíthetik a megállapodást. Ahhoz, hogy az EPA hatályba lépjen, ezúttal nem lesz szükség a nemzeti parlamentek jóváhagyására – ellentétben az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodással –, elég lesz hozzá a tagországok állam- és kormányfőiből álló Európa Tanács és az Európai Parlament jóváhagyása. A japánokkal kötött szabadkereskedelmi egyezményt várhatóan az év végén terjesztik az Európai Parlament elé ratifikálásra, és a Deutsche Welle információi szerint az EPA-ban foglaltak az Európai Bizottság mandátumának lejártakor, 2019 őszén léphetnek hatályba.