Trump és May szabadkereskedelmi megállapodást kötne a kilépés után
Visszakozott Donald Trump a Theresa May brit miniszterelnökkel közös pénteki sajtótájékoztatón azután, hogy egy aznap publikált interjúban leszólta a legújabb brit Brexit-javaslatcsomagot. „Ha így egyeznek meg, akkor az Európai Unióval üzletelnénk az Egyesült Királyság helyett. Van elég bajunk az EU-val, szóval egy ilyen megállapodás valószínűleg véget vetne az Egyesült Államokkal való komoly kereskedelmi kapcsolatuknak” – idézi a Reuters hírügynökség az amerikai elnök korábbi nyilatkozatát. Trump délután már arról beszélt, bármilyen Brexit-megállapodás szülessen is a jövőben, amerikai részről nem lesz vele probléma. Kijelentette, hogy a korábbi kritikát csak a szájába adta a sajtó, nem is becsmérelte a csütörtökön nyilvánosságra hozott brit dokumentumban szereplő terveket. Mi több, az amerikai és a brit vezető egyetértett abban, hogy a Brexit után szabadkereskedelmi megállapodást kötnének.
Trump leszögezte: bár a britek kilépése az Európai Unióból „trükkös” lehet, ő derűlátó az üggyel kapcsolatban. May pedig hangsúlyozta, hogy a Brexit-megállapodás nem korlátozza majd az USA-val vagy más nem EU-s országgal köthető kereskedelmi egyezségeiket. Ám az, hogy végül pontosan milyen megállapodást köt egymással az EU és az Egyesült Királyság, sok szempontból kérdéses. Az ellenzék már a múlt hét elején tiltakozott a kevésbé keményvonalas Brexit-tervek ellen, s az uniós Brexit-főtárgyaló, Michel Barnier is eléggé homályosan nyilatkozott, miután nyilvánosságra hozták a legújabb londoni javaslatokat tartalmazó dokumentumot. „Kielemezzük az indítványokat, aztán jövő héten tárgyalunk róla” – mondta, arra utalva, hogy a héten találkozik Dominic Raab brit Brexit-ügyi biztossal, akit csak néhány napja neveztek ki David Davis lemondása után. Davis (és mellette Boris Johnson külügyminiszter is) amiatt köszönt le tisztségéről, mert szigorúbb Brexitet akar.
A londoni kormány legújabb javaslatcsomagja közös, az ipari és a mezőgazdasági árucikkek kétoldalú forgalmára kiterjedő szabadkereskedelmi térség létrehozását indítványozza, ezzel megvédenék a már kialakult beszállítói hálózatrendszert, szükségtelenek lennének a vámellenőrzések a határon, s hosszabb raktározási kényszer sem alakulna ki. A brit GDP 80 százalékát adó szolgáltatási szektor azonban megsínyli, ha Brüsszel is belemegy az angolok szabadkereskedelmi javaslatába, mivel az csak a fizikai áruk szabad áramlását tenné lehetővé. Az Egyesült Királyság szeretné ugyan elkerülni, hogy fizikai határt állítsanak fel az ír–északír határon, ám azt is leszögezték, a személyek szabad határátkelését meg kell szüntetni. A csütörtökön közzétett Brexit-dokumentum szerint mindemellett lehetővé tennék az uniós állampolgárok számára, hogy Angliában dolgozzanak, és azt is biztosítanák, hogy a brit diákok az EU-ban, az uniós diákok pedig az Egyesült Királyságban tanulhassanak. A londoni kormány vállalja, hogy a munkavállalóknak a Brexit után is a korábbiakkal megegyező szintű védelmet és jogokat garantál.
Amerikai vádemelés a helsinki csúcs előtt
Donald Trump az Egyesült Királyságból Helsinkibe utazott, ahol ma Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozik. Pénteken az orosz katonai hírszerzés tizenkét tisztje ellen emelt vádat egy amerikai vádesküdtszék a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba való beavatkozásuk miatt. A friss vádak hallatán több kongresszusi törvényhozó is arra kérte Trumpot, hogy mondja le a helsinki tárgyalásokat, ám Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője kijelentette: nem tervezik a találkozó törlését. Trump mellesleg jelezte, hogy tervezi indulását a 2020-as elnökválasztáson is, mert úgy véli, e posztra „nincs jobb nála”. A Putyin–Trump-találkozót viszont nem csupán az új vádak miatt övezi feszült figyelem. A múlt heti NATO-csúcson ugyanis a tagországok vezetői közös nyilatkozatban szögezték le, hogy soha nem fogják elismerni a Krím orosz annektálását, ám elemzők szerint előfordulhat, hogy az amerikai elnök mégis engedményeket tesz Putyinnak.
