Átrendeződés előtt a hazai gyógyszeripar

Az elmúlt néhány évben a gyógyszeriparban számottevő javulás ment végbe mind a keresetek, mind a foglalkoztatás területén – nyilatkozta a Világgazdaságnak Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) elnöke. Az ipar szereplőinek ugyanakkor kihívás, hogy a gyógyszerek egyedi azonosítását biztosító új rendszer 2019-es bevezetése olyan beruházási kényszert és terhet ró rájuk, amely a kutatás-fejlesztés kiadásaira, egyéb beruházásokra, a bővülésre, illetve a foglalkoztatásra is kihathat – beszélt az ágazat problémáiról az elnök.

Az említett újfajta azonosítás, az úgynevezett szerializációs rendszer az egész piacot átrendezheti, az is előfordulhat, hogy cégek szűnnek meg, hisz a rendszer működtetésének éves költségét sokan nem tudják majd vállalni. Ennek a folyamatnak a közepén járunk, 2019 februárjában, a rendszer indulásakor tisztábban fogunk látni – tette hozzá. A hazai gyógyszergyártás területén az elmúlt öt évben a cégek száma jelentősen nem emelkedett: 139 vállalkozás szerepel a Nemzeti Cégtárban, míg 2013-ban 136-ot tartottak nyilván. Az alkalmazottak száma pedig öt év alatt 14,6 ezerről 17,1 ezerre nőtt.

A vegyipari területek döntő többségében markáns javulás összipari szinten 2014-től érhető tetten, a bruttó reálkereseteket és a foglalkoztatás dinamikáját tekintve egyaránt. A vegyipari jellegű ágak túlnyomó részében az elmúlt években bővült az alkalmazotti létszám, éves szinten 3 százalékot meghaladó ütemben. Az állományt tekintve rövid távon e tendencia folytatódása várható – hangsúlyozta Greskovits Dávid. Kiemelte, hogy a szakemberhiány a gyógyszeripart sem kerüli el, ami gátat szabhat a foglalkoztatás emelkedésének. Főként a termelés és minőségirányítás terén keresnek folyamatosan szakembereket a cégek.

A Magyosz elnöke szerint csaknem egy évtizede dolgoznak azon, hogy a piac által jelzett igényre választ találjanak. Többéves tárgyalássorozat eredményeként idén szeptemberben újabb szakirányú továbbképzés indul a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Semmelweis Egyetem közös szervezésében, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, továbbá a Magyosz közreműködésével. A szak indításával biztosítva lehet a szakemberek pótlása – jelezte Greskovits Dávid.

A Magyosz legfrissebb adatai szerint a hazai tagvállalatok árbevétele tavaly 10 százalékkal emelkedve meghaladta az 1094 milliárd forintot. Míg az árbevétel 82 százaléka, 896 milliárd forint exportból származik, addig a nyereség jelentős hányadát itthon forgatják vissza a cégek, elsősorban beruházások formájában, ami 96,6 milliárd forintra rúg. Kutatás-fejlesztésre pedig 67 milliárd forintot költöttek.

A magyar gazdaságban előállított teljes bruttó hozzáadott érték 3,7 százaléka a Magyosz tagvállalatainak eredménye. A tagok 14 ezer főt alkalmaznak, külön kutatás-fejlesztéssel 2000-en foglalkoznak.