Nagyon várják a pénzüket a beszállítók
A z idén megszakadni látszik az a többéves gyakorlat, hogy az év végén kórházkonszolidáció keretében rendezik az egészségügyi intézmények által felhalmozott adósságot – mondta a Világgazdaságnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. A beszállítókat képviselő három tagszervezet levelet írt Varga Mihály pénzügyminiszternek és Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének annak érdekében, hogy a beszállítók mihamarabb hozzájuthassanak követeléseikhez. Az OSZ főtitkára szerint a kórház-konszolidáció rászoktatta az intézményeket, hogy az év második felében felhalmozzák a kifizetetlen számláikat. Úgy látja, az adósságkonszolidáció jutalmazza az adósságot felhalmozókat és bünteti a jól gazdálkodókat.
A Magyar Államkincstár (MÁK) október végi adatai szerint 54,2 milliárd forint tartozás halmozódott fel az egészségügyben, az adósok között vannak járó- és fekvőbeteg-ellátó, egészségügyi háttérintézmények és klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézmények is. Mind a 665 adatszolgáltatásra kötelezett intézmény teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét, közülük októberben 361-nek volt tartozása, 154-nek kizárólag 30 nap alatti – írja a MÁK. Az 54,2 milliárdból 0,1 milliárd az állammal szembeni tartozás, míg 54,1 milliárd a szállítókkal, szolgáltatókkal szemben áll fenn, ez utóbbiban 2,1 milliárd forint államháztartáson belüli. Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a múlt hét elején az Orvostechnikai Szövetség konferenciáján azt mondta, hogy adósságrendezés helyett minőségi paraméterek alapján kell forrást biztosítani a kórházaknak. Mint közölte, nincs semmilyen pozitív információja az idei konszolidációról, ő nem is számítana arra, hogy ugyanolyan csomag lesz, mint tavaly – 2017 novemberében a kormány egy 49 milliárd forintos konszolidációról döntött.
Az OSZ javaslatai között szerepel, hogy évente kétszer – augusztus végén, majd decemberben – legyen konszolidáció, amíg nem teszik rendbe a kórházak finanszírozását. Az elmúlt években év végére jellemzően 50 milliárd forint körüli összegre duzzadt az érintett intézmények adóssága, ennek alapján az évente kétszeri, 20-25 milliárd forintos adósságrendezéssel a kórházak beszállítóit is meg lehetne nyugtatni.
Rásky László hozzátette: a beszállítók és az állami egészségügyi intézmények közötti bizalom 2014–2015-ben bomlott meg, amikor 90 milliárd forintra rúgott a ki nem fizetett számlák összege. A ki nem fizetett tartozás főleg a magyar tulajdonú, kis- és közepes vállalatokat érinti érzékenyen, emiatt nem tudnak dolgozókat felvenni, bért emelni, tartalékot képezni. Amikor már sok százmilliós a kintlévőségük, megesik, hogy hitelből fizetik ki a közterheiket. Amíg ugyanis köztartozásuk van, nem indulhatnak közbeszerzési pályázaton.
A Világgazdaság megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is, hogy lesz-e az idén kórház-konszolidáció, de egyelőre nem válaszoltak leveleinkre.
Megemelték az E-alap büdzséjét
A kormány 37 milliárd forinttal emeli az Egészségbiztosítási Alap kasszáját – számolt be a tegnapi Világgazdaság a Magyar Közlönyben megjelent rendelet alapján. Eszerint további 0,3 milliárd forint jut gyógyító-megelőző ellátásra, 6,5 milliárd az összevont szakellátásra, 23,6 milliárd gyógyszertámogatásra, 0,9 milliárd kötszertámogatásra és 5,9 milliárd gyógyászati segédeszközök támogatására. | VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.