Belendültek tavaly a keresetek

Piaci folyamatok és állami intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy tavaly tovább emelkedtek a magyarországi keresetek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A bruttó és a nettó átlagkeresetek egyaránt 11,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, a nagyságuk pedig 329 900 és 219 400 forint volt. A reálértéken számolt növekedés az átlagosan 2,7 százalékos infláció miatt 8,3 százalékot tett ki. A keresetnövekedésre a munkaerő-kereslet élénkülése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit és bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő bérrendezések voltak hatással.

Az átlagkereset összességében a vállalati szférában volt a legmagasabb – 341 500 forint –, de így is átlag alatt, 10,9 százalékkal emelkedett. A növekedés mértéke szerint a költségvetési szféra járt a legjobban a 12,1 százalékos mutatóval, az itt dolgozók tavaly átlagosan 308 600 forintot kerestek havonta. A nonprofit szervezeteknél az átlagkereset 10,7 százalékkal

286 300 forintra emelkedett. Az előbbi értékek a közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával minden esetben magasabbak, így jön ki a 341 600 forintos nemzetgazdasági átlag, amely 10,2 százalékkal haladja meg a 2017-es értéket.

Gazdasági ágankénti összevetés alapján a pénzügyi, biztosítási területen volt a legmagasabb a bruttó átlagkereset (havi 608 200 forint), a legalacsonyabb pedig a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban (212 ezer). A rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – bruttó kereset 306 500 forint volt, a családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset pedig 219 400 forint. Tavaly tovább emelkedett a kétgyermekes családok adókedvezménye, ezt is figyelembe véve a nettó átlagkereset 228 ezer forintra becsülhető.

Már hat éve folyamatosan nőnek a bérek – mondta Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára. Hozzátette, hogy a tavaly decemberben a kormány és a szociális partnerek által elfogadott bérmegállapodásnak köszönhetően a keresetek növekedése az idén is folytatódik. Több mint 70 százalékkal emelkedtek a nettó bérek 2010 és 2018 között a családi adókedvezményt is figyelembe véve.

Az ez évre várható bérnövekedés nagyságát Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője egyelőre nem kívánta megbecsülni, mert ezt a KSH módszertani váltása és a cafeteria átalakítása is nehezíti – áll a kommentárjában. Mindenesetre úgy látja, hogy a béren kívüli juttatások rendszerének módosítása miatt a bérek a tavalyinál dinamikusabban nőhetnek, a rendelkezésre álló jövedelem bővülése viszont jóval mérsékeltebb lehet. Összességében az idei béremelkedés reálgazdasági hatása a 2018-asnál mérsékeltebb lehet, ráadásul a reálbér-növekedést jelentősebben visszafoghatja a dinamikusan emelkedő infláció.