Hat százalékkal nőtt az útdíjbevétel

A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. tavalyi árbevétele 315 milliárd forint volt, a rekordérték 6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit – jelentette be Bartal Tamás, a társaság vezérigazgatója. Ezzel a NÚSZ bekerült az öt legnagyobb árbevételű állami cég közé. Az útdíjbevétel az állami költségvetésbe folyik be, a pénzt az utak fenntartására, fejlesztésére és karbantartására fordítják. Magyarországon körülbelül 1400 kilométeres útszakaszon lehet e-matricával közlekedni. Januártól 24 kilométerrel nőtt az e-matricás sztrádák hossza, az e-útdíjas rendszeré pedig 34 kilométerrel lett hosszabb.

A vezérigazgató a bevétel emelkedését elsősorban a 10 százalék körüli forgalomnövekedéssel, az úthálózat bővülésével és az októberben bejelentett díjemeléssel magyarázta, ez utóbbi 1,2 milliárd forint pluszt hozott.

A 3,5 tonna feletti tehergépjárművek 6900 kilométeren közlekedhetnek Magyarországon. Tavaly az e-útdíjrendszer révén 234 milliárd forint bevételt folyt be, a több mint 400 ezer útdíjfizető 52 százaléka külföldi volt. 380 ezren a

HU-GO rendszerben regisztráltak, ami szintén rekordnak számít.

A tíz legnagyobb útdíjbevételt adó útszakasz: az M1-es, M0-s, M15-ös, M5-ös, M43-as, M31-es, M7-es, M30-as, M3-as és az M86-os. A legtöbb útdíjat a romániai autósok fizették, 48 milliárd forintot, utánuk a lengyelek, a bolgárok, a szlovákok és a szerbek következtek.

Minden sztrádamatricából többet értékesített tavaly a NÚSZ, mint egy évvel korábban, a 81 milliárdos árbevétel 8 százalékos növekedésnek felel meg. Az e-matricák 43 százalékát vásárolták külföldi járművekre. Első helyen itt is a román autósok álltak, őket a németek és az osztrákok követték. A tíznapos D1-es kategóriából kelt el a matricák kétharmada. A vezérigazgató kiemelte, hogy ezeknek a matricáknak több mint a felét külföldiek vásárolják meg. A legjobban az éves országos matrica értékesítése nőtt – 10 százalékkal –, míg a megyeieké 8 százalékkal. A Pest megyeiből fogy a legtöbb, ez 300 kilométeres úthálózatra érvényes. A Budapest–Balaton közötti távolság megtételéhez két vagy három megyei matricát kell vásárolni. Ezt a kombinációt több tízezren választották, így több milliárd forintot takarítottak meg annak köszönhetően, hogy nem az éves országos matricát vették meg. A motorosmatricával 4,7 milliárd forint maradt a lakosság zsebében.

Mind az e-matrica, mind az e-útdíj terén nőtt a külföldi bliccelők aránya. Az e-útdíj esetében 52 százalékos a külföldi használók aránya, közülük a bliccelők 77 százalékától sikerült a pótdíjat beszedni, ez egy év alatt 12 százalékos növekedés. Bartal Tamás a Világgazdaságnak azt mondta, tavaly több mint hétmilliárd forint pótdíjat hajtott be a NÚSZ Zrt. Az e-matricás rendszerben, vagyis a személygépkocsik esetében 30 százalékról 36 százalékra nőtt a nem fizető külföldi autósok aránya.

Bővülnek az ellenőrzések

A NÚSZ-nál az idén az ügyfélszolgálat, az értékesítés és az ellenőrzés területén terveznek változásokat. Bővíteni szeretnék a pótdíjazást érintő szolgáltatásokat, így bevezetnék

a bankkártyás pótdíjfizetési lehetőséget. A rendszert összekapcsolnák az ügyfélkapuval is. Az ellenőrzések kiterjednének a teherautóknál a menet közbeni ellenőrzésekre. | VG