BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Négyezerrel több nyelvvizsga

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság

Tavaly 120 ezren tettek le sikeres nyelvvizsgát, négyezerrel többen, mint 2017-ben, de ez még mindig lényegesen elmarad a 2009-es 175 ezer vizsgázótól. Tavaly csak angol nyelvből 89 ezren jártak eredménnyel, ami az előző évhez képest csaknem hatezres növekedés – derül ki az Oktatási Hivatal (OH) statisztikáiból. Németből és franciából ugyanakkor kevesebben kapták kézhez a bizonyítványukat, mint egy évvel korábban. Egy 2018-as kormányhatározat szerint a közoktatásban az idegennyelv-tanítást hatékonyabbá kell tenni, e célból nemzeti középtávú stratégiát és a 2018–2027-es intézkedési tervet kell kidolgozni. A stratégia része, hogy 2020-tól évente 140 ezer 9. és 11. évfolyamra járó gimnazista vagy szakgimnáziumi diák kétszer két hetet tanulhat egy külföldi nyelvi kurzuson, a program évente 90 milliárd forintba kerül, a részletek kidolgozása folyamatban van.

Az OH tavalyi jelentése szerint Magyarország nem áll rosszul a kis csoportos nyelvoktatás területén. A kutatásban részt vevő 266 7. évfolyamos nyelvi csoport (3717 fő) 66 százaléka 4–15 fős, 88 százaléka pedig húszfősnél kisebb létszámmal működött. A kutatásba bevont 11. évfolyamon tanuló 4414 diák 77 százaléka 1–15 fős, 98 százaléka pedig húszfősnél kisebb csoportban tanulta a nyelvet. Fontos lenne, hogy a magyar diákok kilenc-tíz éves koruknál korábban kezdjék meg az idegennyelv-tanulást: ideális lenne a 2. vagy a 3. évfolyamra előrehozni.

A hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumok alapfokú évfolyamaira járók körében az idegen nyelvet intenzíven tanulók aránya lényegesen magasabb – 16 százalék –, mint a hagyományos általános iskolai képzésben, a különbség csaknem kétszeres. A szakközépiskolásoknál igen alacsony az angolt legalább heti öt órában hallgatók aránya, alig több, mint 3 százalék. Ezzel szemben az angol nyelvet intenzíven tanulók aránya a gimnazistáknál 34 százalék, a szakgimnazisták között 11 százalék.

Nélkülözhetetlen a felvételihez

A felsőoktatásba jelentkezőknek 2020-tól kötelező lesz legalább B2-es szintű általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, valamint minimum egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Az utóbbi években a felsőoktatásba jelentkezők mindössze 45 százalékának volt nyelvvizsgája. | VG

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.