Sándor Móric idejében Bajna rajta volt a Monarchia „térképén”
Várhatóan az idén elkészül a bajnai Sándor–Metternich-kastély felújításának első szakasza, ezzel újra a túrázás egyik fontos célpontjává válhat a környék. A Komárom-Esztergom megyei, kétezer fős lélekszámú község fontos csomópontja a magyar történelemnek, mégis kevesen ismerik. A közelében fekvő (Bajna és Bajót között félúton) Pusztamarót (korabeli Marót) az 1526-os mohácsi vészt követően vált az egyik legfontosabb ellenállási ponttá. Mohács eleste után sokan menekültek északra. A Gerecse lábánál több tízezren húzták meg magukat, és feltartóztatták az oszmán haderőt, amely végül kihasználva a túlerejét lemészárolta a maróti védőket. A krónikák szerint 20-25 ezer magyar áldozata volt a csatának. Innen nyílt meg a törökök számára az út Győrig.
Bajna 15. században épült templomának az alapja megmaradt, így a város fontos középkori gótikus ereklyével büszkélkedhet a főtéren, ám az igazi ismertséget Sándor Móric, a Sándor család utolsó férfitagja hozta meg a településnek. Bajna a Both családtól a 16. században került a Sándor család tulajdonába, amikor Menyhért Esztergom vármegye alispánja volt. Ekkor épített oda vadászkastélyt, de túlzott jelentősége nem volt a kis falunak. Sándor Móric édesapja, Vincze császári és királyi kamarás volt, így került képbe az osztrák Metternich herceg lánya Móric leendő menyasszonyaként. A feljegyzések szerint az első találkozáskor Móric a kastély erkélyéről ugratott le a földszintre a lányt hozó hintó felett, amitől Pauline rögtön beleszeretett. Sándor Móric második gyerekként nem várhatott semmit a vagyonból, csak az eltartást, így a lovak felé fordult, és mindent megtanult a lovaglásról. A produkciókat pedig Pesten be is mutatta. Bátyja halálával azonban ő lett a vagyon várományosa, ezért nagyon gyorsan ki kellett okosodnia gazdálkodásból, és politikából. Közben megtartotta különcségét. Fogadást kötött például, hogy akkora tüzet rak a Bajnához közeli dombon, hogy a fénye Bécsig ellátszik – állítólag megnyerte. Ugyancsak fogadott abban, hogy a Bajnán főzött gulyást még melegen felszolgálja Bécsben – állítólag ezt is megnyerte, holott akkoriban váltott lóval több mint fél nap járásra volt a Monarchia fővárosa. Különcségét lánya is örökölte, s mivel bejáratosak voltak a császári udvarba, megmozdulásaikkal Bajna felkerült a 19. századi Monarchia térképére.
