A tűrtből a támogatott kategóriába került a magánegészségügy

Fontos szereplőként jelenik meg a magánegészségügyi szektor is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég nyilvánosságra hozott javaslatcsomagjában. Leit­ner György, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke szerint az ajánlásokból az olvasható ki, hogy partnerként jelennek meg az államilag finanszírozott ellátások mellett, és egymást erősítve tudnak a pácienseknek jobb körülményeket biztosítani. Bár ez nagy áttörés, de kettősséget tapasztalnak, mert a Pénzügyminisztérium javaslatai között nem említik meg a magánegészségügyi szektort. Leitner György szerint fontos, hogy a jegybanki javaslatok között megjelent az alapcsomag, amely minden állampolgárnak alanyi jogon járna, ennek meghatározása nélkül nehéz lenne bármilyen kiegészítő biztosítási csomagot beárazni.

Az MNB-nek az elmúlt időszakban ez már a második olyan anyaga, amely fontos a biztosítások szem­ponjából – mondta Bartók János, a Duna Medical Center (DMC) vezérigazgatója. Ha az egészségbiztosítások mögé különböző ösztönző elemeket tennének, akkor ez a piac is el tudna indulni, példaként említette a nyugdíjbiztosítást, amely az adójóváírás bevezetése után a legdinamikusabban fejlődő biztosítói üzletág lett. Hozzátette: fontos hogy mindenféle kedvezmények jelenjenek meg a vállalatok és az egyének oldalán is. A magyar betegek ma akkor fizetnek a magánegészségügyben, ha már baj van, de ezt a szemlélelet prevenciós jellegűre lehetne változtatni egy jól működő biztosítási rendszerrel – tette hozzá a DMC vezérigazgatója.

„Ma egy munkavállaló részéről a bérigény után az a második kérdés, hogy milyen egészségügyi juttatási csomagot kínál a munkáltató” – ezt már Kiss András, a Budai Egészségközpont (BEK) marketing- és értékesítési igazgatója mondta. Hozzátette, 2018-ban a legjobban a biztosítási piacról érkező ügyfeleik száma nőtt – két számjegyű növekedést értek el. A BEK-nek 300-320 vállalattal van szerződése, akik évente 500 millió forintot fordítanak a munkavállalóik egészségére. Úgy látják, a cégek szívesen költenének a jelenleginél is többet, de egyelőre bizonytalanok, mert nem tudják, hogy milyen törvényi háttér mellett nyújthatnak egészségügyi csomagokat 2020-tól. Az egészségbiztosítók és a -pénztárak a magyar piacon potenciált látó tulajdonosok felhatalmazásával ugrásra készen várják, hogy befektethessenek a szolgáltatásokba – tette hozzá Kiss András.