Beelőzött tavaly a földgáz
Tavaly történt meg először, hogy az OECD-országok villamosenergia-termelésében a földgáznak nagyobb szerep jutott, mint a szénnek – állapította meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). Az előbbi aránya 27,4, az utóbbié 25,4 százalék volt. A zöldáram összesen 27,4 százalékot tett ki, ezen belül a vízenergia vitte a prímet.
Ezen országok nettó áramtermelése 1,9 százalékkal (10 682 terawattórával) nőtt. A plusztermelés nagy része az Egyesült Államokhoz köthető, ahol elsősorban a gázüzemű erőművek teljesítettek többet. Európában – a klímavédelmet célzó szabályozásnak köszönhetően – inkább a megújuló technológiát fogták munkára, ahogyan az OECD ázsiai és óceániai országaiban is: ott 12,4 terawattórával esett a szén- és olajalapú termelés, míg zöldáramból 24,5 terawattórával többet állítottak elő.
Az OECD egészében előretörtek a megújulók. A növekményből a legnagyobb mennyiség, 51,9 terawattóra, a szélenergiára jutott, ezzel a technológiával 7,5 százalékkal állítottak elő több áramot, mint 2017-ben. Arányaiban azonban a napenergia hasznosítása lépett nagyobbat, 18,9 százalékot, és a mennyisége is csak hajszállal (0,1 terawattórával) maradt el a szélerőművek által termelttől. Szerényebben bővült a víz, a biomassza és a biogáz, valamint a földhő hasznosítása.
A szénalapú áramtermelés 3,7 százalékos csökkenéséhez főként az Egyesült Államok járult hozzá, amelyet Japán, Németország és az Egyesült Királyság követett. Törökország viszont éppen a szénre váltott a gázról: szénerőművei 16,5 százalékkal több villamos energiát adtak, mint egy évvel korábban.
A gázalapú áramtermelés szempontjából az USA mögött Dél-Korea következett, de – mutatott rá az IEA tanulmánya – a 35 OECD-országból 21-ben kevesebb gázt használtak áram előállítására, mint 2017-ben. (Nagy, 16,9 százalékos volt a visszaesés Törökországban, de Ausztráliában és Japánban is.)
Az atomerőművek termelése 0,6 százalékkal emelkedett. E technológiával az OECD-országok áramának több mint a kétötödét Amerikában állítják elő, egyötödét pedig Franciaországban. Az atomerőművi termelés bővítésében viszont Japán állt az élen 71 százalékkal, ugyanis újraindította négy, előzőleg leállított erőművét. A franciaországi nukleáris termelést az atomerőművek növekvő rendelkezésre állása segítette. Több áramot adtak Svájc és Svédország atomerőművei is – az utóbbiak maguk mögé utasították az előző évben még vezető vízerőműveket. Koreából, Belgiumból, Spanyolországból és az Egyesült Királyságból azonban csökkenésről érkeztek adatok, részben karbantartások és a biztonsági előírások szigorítása miatti fejlesztések miatt.
A vízerőművek jó szereplése részben annak köszönhető, hogy a 2017-es nagy szárazság után tavaly belendültek a Délkelet-Európában működő létesítmények. Erőteljes volt az olaszországi növekedés is, a spanyolországi és a portugáliai pedig egyenesen a kétszerese volt az egy évvel korábbinak. Az OECD két fő vízenergia-előállítója Kanada és Amerika, az előbbiben 2,3, az utóbbiban 3,3 százalékos volt a csökkenés. Igaz, 2018 az USA legcsapadékosabb éve volt a nyolcvanas évek óta, de a keleti és a nyugati országrész között nagy volt az eltérés, márpedig a legtöbb vízerőmű az északnyugati, kevesebb csapadékhoz jutott országrészben van. Kanadában is az időjárás volt az oka a visszaesésnek.
A napenergia hasznosítása leginkább az Egyesült Államokban nőtt. Mögötte Japán és Németország következett, de az OECD-országok többsége is két számjegyű bővülésről számolhatott be. Kivétel volt Spanyolország és Olaszország, ahol az átlagosnál kevesebb órát sütött a nap, így hiába nőttek a szolárkapacitások, a termelésük esett.
A szélerőműveknek nem tett jót a tavalyi szélsőséges időjárás, ahogyan az európai nyári hőhullám sem. Az utóbbi miatt júliusban esett a földrész áramtermelése, amelynek a csúcsai egyébként januárban és márciusban voltak. A legkisebb és a legnagyobb szélenergia-termelés közötti különbség tavaly 38,3 százalék volt. A legnagyobb termelőnek az USA, Németország és az Egyesült Királyság számított, és ezekben az országokban volt a legnagyobb a szélerőművek termelésének növekedése is.
E három ország vezetett a biomassza- és a biogázalapú áramtermelés növelésében, viszont magában a termelésben Dániára és Finnországra együtt 18 százalék jutott. A geotermikus energia áramtermelési célú hasznosítása növekedésének a fele Törökországra jutott, mögötte Izland és az USA állt.
Olaszország volt a fő importőr
Az OECD-országok két legnagyobb áramexportőre Németország és Franciaország maradt, de a rés szűkült köztük a növekvő franciaországi nukleáris termelés és a kivitel miatt. Szintén sok áramot adott el Svájc és Svédország, a legnagyobb importőrök pedig – ebben a sorrendben – Olaszország, Németország, Svájc, Ausztria és Hollandia voltak. Az OECD európai országainak nettó áramexportőri pozíciója csökkent, két kivétellel: Lettország nettó exportőrből nettó importőrré vált, mert kevesebb áramot adtak a vízerőművei, Svájc viszont az atomerőműveinek köszönhetően nettó exportőrré vált. | vg
