Bizonyítványt kaptak a távhőrendszerek

Egyetlen hazai távhőkörzet neve mellett sem szerepel három A+ megjelölés a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által a szakterület 2017-es teljesítményéről készített összefoglalóban. Két A+-t viszont tíz is kapott a megmérettetésben részt vevő 26 távhőkörzetből, -szolgáltatóból, illetve -rendszerből.

A besorolás annak alapján történik, hogy az adott hőkörzet mennyire hatékony, milyen arányban használ megújuló energiát, és mekkora a fajlagos szén-dioxid-kibocsátása. A leggyengébb minősítés az F.

A három szempont alapján adott értékelést a Távhő Ökocímke mutatja, amelynek használatát a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (Matászsz) vezette be 2017 augusztusában. A MEKH táblázatában szereplő 26 hőrendszerből 13 a Főtávé, kettő-kettő a Mihőé és a Régióhőé, a további kilenc szolgáltatónak egy-egy rendszere szerepel a táblázatban.

Az első, a primerenergia-hatékonysági tényező alapján történt értékelés azt mutatja, hogy a vizsgált hőkörzetben az eladott hő mennyiségéhez képest mekkora volt az elsődleges energiahordozó átalakítása során a veszteség, mennyi áramot használtak, és mennyi hő veszett el a távhőhálózatban. Ezen összehasonlítás alapján a Főtáv négy hőkörzete (az észak-pesti, valamint a csepeli, a kelenföldi és a kispesti erőmű hőkörzete), valamint a Veolia ceglédi távhőrendszere kapott A+-t. Ezen belül is a kispesti erőmű mutatója a legkedvezőbb. A lista másik végén a komlói távhőrendszer áll, amely viszont a javításra sarkalló F mellett a címkéjére két A+-t is kapott a két másik besorolás alapján.

Ezek egyike a megújuló energia felhasználási aránya, és itt szebb a kép. A+ tíz versenyzőnek jutott, közülük is a Szentesi Városi Szolgáltató rendszere teljesített a legjobban, amely 98,62 százalékban használ megújulót. Tőle a Pétáv csak mintegy másfél százalékkal marad el, és van még öt további körzet, amelyben 50 százalék feletti a zöldhő aránya. Érdekesség, hogy az előző, hatékonysági mutató alapján élen járó Veolia itt F-et kapott a 0,08 százalékos megújulóarányával. A további 13 F-ből egy az egri Evat Zrt.-é lett, 12 pedig a Főtávé, a budapesti társaság is bővelkedett 1 százalék alatti mutatóval. A középmezőny ebben a kategóriában így elég keskeny maradt.

Fajlagos szén-dioxid-kibocsátása alapján tíz távhőrendszer minősítése lett A+. A legtöbb versenytársánál nagyságrenddel volt jobb a szentesi távhőrendszer, amely egy gigajoule-ra vetítve csak 1,38 kilogrammot bocsát ki e gázból. A mögötte álló pécsi rendszer csaknem kétszer ennyit, 2,28 kilogrammot, a vasvári rendszer 9,46 kilogrammja is nagyon jó adat a többihez képest. Az egyik D-t a Főtáv Keleti Károly utcai tömbkazánja kapta, amely 68,29 kilogrammot bocsát ki, a másikat a még ennél is rosszabb értéket mutató dorogi és esztergomi rendszer, amely fajlagosan 70,53 kilogrammot enged a levegőbe.

Reális összetett eredményt nehéz mondani, hiszen azonos címkékhez is nagyon eltérő értékek tartozhatnak. E szempontot figyelmen kívül hagyva az egy A és két A+ feliratú címkéjével a Pétáv pécsi távhőrendszere a lista legjobbja. A legrosszabbul a Főtáv Keleti Károly utcai tömbkazánja szerepelt D, F, D minősítésekkel.