Egyre több tényező utal áremelkedésre
Az arany hosszú időn keresztül az univerzális valuta szerepét töltötte be a gazdasági életben, ám 1944-ben a Bretton Woods-i egyezménnyel a dollár lépett a helyére. A sárga nemesfém ennek ellenére azóta is közkedvelt befektetési célpont maradt, egyfajta menedékfunkciót tölt be. Tavaly sokan arra számítottak, hogy a részvénypiacok megtorpanásával idén ismét nőhet a jelentősége. Az amerikai hosszú lejáratú kötvények hozamának tetemes csökkenése ellenére azonban az arany teljesítménye az év első négy hónapjában eléggé vérszegény volt, a január eleji 1297 dollárról tegnapig az unciánkénti ára 1279 dollárra csökkent, bár néhány alkalommal felszúrt 1300 dollár fölé, február közepén pedig egyszer 1350 dollár fölött is járt. A várakozásokra rácáfoló helyben járás miatt többen már a nemesfém menedékszerepét is megkérdőjelezik.
A Goldman Sachs elemzőinek véleménye szerint az arany gyengélkedésének legfontosabb oka éppen a recessziós aggodalmak enyhülése volt. A piaci hangulat változása a kockázatos eszközök jó szereplésében is tükröződött. Az S&P 500
mintegy 14 százalékkal erősödött az év elejétől március végéig, míg ugyanezen időszak alatt a volatilitást jelző VIX index 25 pontról 16-ra esett.
A Goldman fordított korrelációt lát az arany árfolyamának emelkedése és a kockázatos eszközök, mint például a részvények kurzusa között. Más szavakkal a pénzintézet elemzői szerint nem arról van szó, hogy az arany elvesztette volna menedékfunkcióját, hanem a 10 éves kötvények reálhozamának csökkenése dacára most is a régi törvényszerűségek beigazolódását tapasztalhatjuk.
Az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) politikájának enyhülése is megnyugtatta a piacokat. Tavaly év végén ugyanis még két alapkamat-emelést terveztek erre az évre, idei nyilatkozataikban pedig már megfelelőnek tartják a jelenlegi 2,25-2,5 százalékos kamatrátát. Sőt, a Goldman Sachs szerint a 2020 végén esedékes amerikai elnökválasztásig már nem is nyúl hozzá a Fed az alapkamathoz. Az arany árfolyama és a kamatszint közötti összefüggés emellett ciklusfüggő is. Az elemzők szerint, ha az emelkedő részvénypiaci ciklus első szakaszában csökken a kamatszint, az nagy valószínűséggel a dollár leértékelődéséhez vezet, és ezért a befektetők az aranyba menekülnek.
A későbbi fázisban a fő aggodalmat már nem a devizaleértékelődés okozza, hanem annak kockázata, hogy beköszönt a recesszió. Ezért ilyenkor már inkább a magasabb kamatszint segíti az aranyat, hiszen negatívan hat a kockázatos eszközökre.
A Goldman szerint azonban az első negyedéves részvénypiaci fellendülést követően a kockázatos eszközök megtérülése újra visszaesik majd, így az aranyat követő, tőzsdén kereskedett alapok iránti kereslet ismét növekedésnek indul. Továbbá a központi bankok is – Oroszország, Kína és Kazahsztán vezetésével – egyre több aranyat vásárolnak a piacon. Az év első két hónapjában 62 tonnát vettek a tavalyi év azonos időszakában beszerzett 49 tonnához képest. A szakértők hozzáteszik, hogy mivel nem számolnak recesszióval, ezért az arany kurzusa csak mértékkel, és nem ugrásszerűen emelkedik majd. Júniusra 1350 dolláros, szeptemberre 1375, év végére pedig 1450 dolláros unciaárat várnak.
A jegybankok fokozott érdeklődése az arany iránt még 2013-ban kezdődött, amikor Németország hazaszállította az Egyesült Államokban őrzött aranykészletének tetemes részét. A németek példáját követte Venezuela, Ausztria, Hollandia és Törökország is, majd a központi bankok elkezdték a piacról is felszívni a nemesfémet. Mára a külföldi bankok New Yorkban tárolt aranymennyisége sokéves minimumára esett. A jegybankok aranyéhsége mellett a másik meghatározó folyamat az aranyalapú, tőzsdén kereskedett termékek mennyiségi felfutása. Európában például ezek a termékek 2016 elején még mindössze 600 tonna aranyat képviseltek, míg idén március végén már több mint 1100 tonnát.
