Kisebb közterhet szeretne az OKISZ
vg | A Magyar Iparszövetség (OKISZ) a közterhek további mérséklését, az intézményi bürokrácia visszaszorítását is fontosnak tartja érdekképviseleti munkájában – mondta a szervezet elnöke, Vadász György az MTI-nek. Szerinte a pozitív gazdasági eredmények ellenére a hazai kis- és középvállalkozások termelékenysége, verseny- és jövedelemtermelő képessége még elmarad a fejlett uniós országokétól.
Bár kiemelkedően jó teljesítmény a 4,5 millió fős foglalkoztatás, de egyre nagyobb gond a megfelelő szakképzettségű munkaerő megtalálása. A duális szakképzésben nem érzékelik azt az áttörési szándékot, amely a minőségi munkavégzést szolgálná, ezért a szakképzés és a duális képzés feltétlenül fejlesztésre szorul.
Vadász György rámutatott arra is, hogy az adórendszerben az adóterhek közelítik az uniós átlagot, az egykulcsos 9 százalékos társasági adó egyedülállóan alacsony, de a 35 százalékos bérteher az egyébként is kedvezőtlen versenyhelyzetű hazai vállalkozásoknak nagy kihívás.
A Magyar Iparszövetség egyetértőleg támogatja az alacsony bérek emelését, ezt azonban a gazdaság teljesítőképességének visszaesése nélkül csak az adómérték csökkentésével látja biztosíthatónak.
A bérekről esett szó a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumán is. Mint megállapították, a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók is sikeresnek ítélték az állami vállalatok hároméves bérfejlesztését, azonban a kormány a jövőben nem tervez minden köztulajdonban lévő cégre kiterjedő, egységes bérmegállapodást, inkább az egyedi megállapodásokat támogatja. A 2017-ben kötött bérmegállapodás értelmében 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben összesen átlagosan 30 százalékkal emelkedtek a keresetek az állami vállalatoknál. Fónagy János, a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára az ülés után az MTI-nek elmondta, hogy az állam a bérfelzárkóztatás eszközének tekintette a hároméves bérmegállapodást, amely 130 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést.
