Kórházvezetők felelősségét is vizsgálná az ÁSZ

Nem lát semmilyen javulást hosszú évekre visszamenőleg a kórházak ellenőrzése során az Állami Számvevőszék (ÁSZ), az ellenőrzött fekvőbeteg-ellátók döntő többsége a legalapvetőbb törvényi előírásokat sem tartja be – mondta Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke. A kórházi vezetők egyértelmű felelősségét állapították meg az ellenőrzésekkor, és 21 kórház közül hét intézménynél a munkajogi felelősség kivizsgálását is kezdeményezte a számvevőszék. A 17 kórház mellett öt kórház utóellenőrzése során egyik intézmény esetében sem volt biztosítva a működés pénzügyi egyensúlya, és két kórház a korábbi ellenőrzés után vállalt kötelezettségeket sem hajtotta végre. A vagyongazdálkodás pedig az ellenőrzött kórházaknál sehol sem volt szabályszerű – tette hozzá az alelnök.

A kórházak gazdálkodásában évről évre újratermelődő adósságállomány figyelmet igénylő, magas kockázati tényező – mondta Warvasovszky Tihamér. A vizsgálatok során 441 javaslatot tettek, ami jelzi, hogy sok intézkedést igénylő szabálytalanság fordult elő az ellenőrzött intézményeknél .

Az ÁSZ szerint a kórházak gazdálkodása nem felelt meg a közpénzek felhasználására vonatkozó követelményeknek, a kórházi vezetők nem fektetnek kellő hangsúlyt a gazdálkodási területre.

Jelentésében az ÁSZ kiemelte, hogy bár 2013–2017 között a gyógyító-megelőző ellátás intézményeinél jelentkező kiadások meghaladták az évi 600 milliárd forintot, ennek ellenére a kórházaknál minden év végére csaknem 60 milliárd forint adósságállomány halmozódott fel. Bizonyos kórházak eladósodásának oka az ÁSZ szerint a nem átlátható és nem elszámolható közpénzfelhasználás.

A közbeszerzésekkel kapcsolatban kiderült, hogy 11 intézmény a törvényben előírt értékhatár-túllépés ellenére sem írt ki pályázatot, sokszor a szolgáltatások és az eszközbeszerzések területén is tendereztetés nélkül döntöttek a kórházak vezetői – mondta Salamon Ildikó, az ÁSZ felügyeleti vezetője. Hozzátette, hogy ez nem fordulhatott volna elő, ha a kórházak belső kontrollrendszere megfelelően működött volna. Ebből a szempontból nemcsak az a lényeges, hogy tíz- vagy százmillió forint esetében nem történt meg a tender kiírása, hanem annak a tényét kell hangsúlyozni, hogy a kórházak belső kontrollrendszere a vizsgált 17 intézményből csupán kettőben volt képes az ilyen hibákat megakadályozni.

Az ellenőrzött kórházak között van többek között a Péterfy Sándor utcai kórház, a Szent János kórház, a Jahn Ferenc kórház és több megyei kórház, például a Zala, a Bács-Kiskun és a Csongrád megyei intézmény is.