Jövő év szeptember 1-jén indul az az új szakképzési modell a közoktatásban, amely alapvetően keresletvezérelt lesz – mondta a Világgazdaságnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Mint hangsúlyozta, ezt az átalakítást nem lehet megspórolni, mert a versenyképességünk múlik rajta.
A kormány által elfogadott és tegnap nyilvánosságra hozott Szakképzés 4.0 tartalmazza egyrészt a szakképzéshez szükséges infrastrukturális háttér megteremtését, a szakoktatók bérének a rendezését, az ösztöndíjrendszer megújítását is. Az MKIK elnöke szerint azonban a várható eredményeket illetően kellő óvatossággal kell előretekinteni, hiszen ez egy hosszú távú stratégia.
Az MKIK és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által közösen kidolgozott, 110 oldalas szakképzési és a felnőttképzési középtávú stratégia szerint 2020 szeptemberétől a gimnáziumok mellett ismét technikumokban és szakképző iskolákban tanulhatnak a diákok. A technikumban szerzett tudás megteremti a lehetőségét, hogy a jó eredménnyel végzők előtt nyitva álljon a felsőoktatás is. A szakképzőkben tanulók a szakmai képzettségük megszerzése után érettségit vagy akár technikusi képzettséget is szerezhetnek.
A stratégia kitér arra, hogy például a 21. századi szakképzőiskola-megújítási program tíz évre szól, a megvalósítása pedig évente 50 milliárd forintba kerül. A tervek szerint 2022-ig összesen 150–200 milliárd forintot fordítanak a hazai szakképzés fejlesztésére. Kiemelik, hogy német minta alapján szükség van egy munkaerőpiaci előrejelző rendszer kialakítására is, hogy a szakképzés rendszere a gazdaság igényeihez tudja alakítani a képzés szerkezetét és tartalmát, és egyértelmű igényeket, megrendelést kapjon a gazdasági szereplőktől. Arra is rámutat a tanulmány, hogy a hazai duális képzést is tovább kell fejleszteni a németországi, a svájci és az ausztriai hasonló modell átvételével. A tervek között szerepel a tanulói munkaszerződés bevezetése, amelynek célja, hogy a szerződéses diákok nagyobb valószínűséggel maradjanak a cégnél munkavállalóként a szakmai bizonyítvány megszerzése után is.
Nemzetközi összehasonlítások szerint Magyarországon az európai átlagnál kevesebben vesznek részt szakmai képzésben, és ez a tendencia tovább romolhat – derül ki a tanulmányból. Hozzáteszik, ha nem történik beavatkozás, akkor három év múlva 53 százalék fölött lesz az általános gimnáziumban, 33 százalék körül a szakgimnáziumban és 13 százalék alatt a szakközépiskolában tanulók aránya. A tanulmány kiemeli, hogy a szomszédos Ausztriában a gimnáziumban tanulók aránya 23 százalék körül alakul. Mérsékelni kell az iskolaelhagyást is: a végzettség nélküli iskolaelhagyók hazai aránya 12 százalék, a szakközépiskolákban csaknem 14 százalékos a lemorzsolódás, és olyan térségek is vannak, ahol a végzettség nélkül kilépők aránya eléri a 40 százalékot is. A szakképzés megerősítésében látja a lassabban fejlődő országrészek felzárkóztatásának kulcsát a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. Kulcsszerep jut majd az oktatásnak, mert a megfelelő keretrendszer megteremtése mellett a döntéshozók legfontosabb feladata a tudás megszerzéséhez ideális környezet megteremtése lesz – emelte ki közleményében Rolek Ferenc, a szervezet alelnöke.
Az elmúlt húsz évben egyébként megszűnt a gyártáshoz kapcsolódó állások 20 százaléka, miközben a szolgáltatásban dolgozók száma több mint a negyedével nőtt – ezt már a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet prognózisa tartalmazza, amely szerint ez a trend folytatódik is: a digitalizációnak köszönhetően a munkák 14 százaléka eltűnik, és további harmada radikálisan átformálódik a következő két évtizedben.
n A Szakképzés 4.0 főbb beavatkozási területei:
· 5 ezer vállalati szakember gyakorlati oktatóvá képzése
· 15 ezer diák kaphat szakképzői ösztöndíjat
· 10 ezer munkaszerződéses formában képzett tanuló
· 10 ezer diák ingyenes idegen nyelvi képzése
· 40 szakképesítésre kidolgozott digitális tananyag
· 381 szakképző iskola eszközfejlesztése, szupergyors internetelérés
· 200 iskolai tanműhely komplex felújítása | VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.