Stabilak maradtak az árpozíciók

Májusban a korábbi időszakhoz hasonlóan kedvező szinten alakultak a hazai – pontosabban a budapesti – lakossági áram- és gázárak uniós összevetésben. A ranglistán történő esetleges elmozdulás mögött egyébként sem állhat a hazai tarifák változása, hiszen csak a hatóság változtathatja meg őket, és már hosszabb ideje nem nyúlt hozzájuk. Amikor mégis változik a hazai háztartási árak helye az európai sorrendben, azt vagy a forint és az euró árfolyamának, vagy más országok fővárosi tarifáinak módosulása okozhatja.

A kilowattóránként 11,81 euró­centes budapesti háztartási áramtarifa az összevetésben szereplő fővárosok tarifái között a harmadik legalacsonyabb volt májusban. Ennél kedvezőbb érték csak Szófiához és Belgrádhoz tartozik a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által közzétett friss összehasonlítás szerint. A lista másik végén feltüntetett Berlinben csaknem háromszor ennyit, 31,61 eurócentet kellett fizetni az áram egységéért, de majdnem ilyen magas volt a koppenhágai ár is. A dániai polgárok egyébként az áram árában csaknem akkora energiaadót fizetnek, amekkora a teljes budapesti tarifa. Energiaadót Magyarországon és Bulgárián kívül minden érintett európai országban tartalmaz a háztartások tarifája. Magyarországon ezt a terhet az üzleti szféra vette át a lakosságtól, a rezsicsökkentés keretében.

A vásárlóerő-paritáson (PPS) mért háztartási villamosenergia-árak alapján Budapest kicsit kedvezőtlenebb helyen állt a sorban. A mutató budapesti 19,51-os értéke azonban így is jóval kedvezőbb, mint a legrosszabbnak számító, prágai 31,82-os PPS/kilowattórás adat, igaz, a helsinki érték 13,04 PPS egységenként. A MEKH megjegyzi, hogy a vásárlóerő-paritáson mért árak nem a fogyasztók jövedelmi helyzetével korrigálják a nominális árakat, hanem gyakorlatilag az egyes országok árszínvonalának uniós átlagos árszínvonaltól való eltérésével.

A lakossági gázárak Budapesten maradtak a legalacsonyabbak a 3,22 eurócentes kilowattóránkénti értékükkel. A listán felfelé haladva még a második legrosszabb helyen is „csak” háromszoros az ár, a listavezető Stockholmban viszont csaknem nyolcszoros. Vásárlóerő-paritáson ez esetben is rosszabb helyre kerültek a budapesti gázárak, de még így is a negyedik legalacsonyabbnak számít az 5,32-os mutató.

Volt néhány helycsere azon a diagramon, amelyen az szerepel, hogy a hivatal által modellezett, kétkeresős háztartás jövedelméből mekkora hányadot visz el az átlagos áram- és gázszámla kifizetése.