Trump: Kína rákényszerül az egyezségre

Washington azonnali hatállyal életbe lépteti a vámokat a fennmaradó mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai importra, ha Hszi Csin-ping elnök nem vesz részt a G20-as országcsoport június végi oszakai csúcsértekezletén – közölte a CNBC-nek adott telefonos interjúban Donald Trump. Egyelőre semmiféle hír nem jelent meg arról, hogy a kínai elnök ne utazna el Japánba, de Peking azt sem hajlandó megerősíteni, hogy terveznek egyáltalán találkozót Hszi és Trump között. Elemzők mindenesetre negatív jelként értékelik, hogy Steven Mnuchin tárcavezető a G20-ak pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek hét végi csúcsán nem tárgyalt Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettessel.

„Az emberek nincsenek hozzászokva a vámokhoz, pedig ez remek dolog, kivált, ha malacperselynek tekintenek bennünket, és mindenki a mi pénzünket akarja” – mondta Trump az interjúban. Szerinte a vámfenyegetés bevált Mexikónál, és be fog válni Kína esetében is. „Kína megállapodást fog kötni velünk, mert megállapodást kell kötnie” – jelentette ki. Ezt azzal támasztotta alá, hogy Peking „15-20 ezermilliárd dollárt veszített”, mióta őt elnökké választották – ami a CNN elemzése szerint teljes képtelenség, mivel az ázsiai ország teljes GDP-je 13 ezermilliárd dollár volt 2018-ban, és a korábbinál lassabb ütemben, de még mindig évi 6 százalék körül nő 2016 óta is. Trump – saját pénzügyminisztériumának ellentmondva – megismételte azt a véleményét is, hogy Peking manipulál a jüannal, mesterségesen gyengíti a devizáját. A jüan valóban 9 százalékkal gyengült a dollárral szemben egy év alatt, és ez enyhítette az amerikai vámok negatív hatását, de a pekingi jegybank elnöke szerint a visszaesés éppen az amerikai politika következménye. „Nyilvánvaló a kapcsolat a kereskedelmi háború és a jüan árfolyamesése között. A devizánk gyengélkedik, mert hatalmas a nyomás az Egyesült Államok részéről” – mondta Ji Kang a Bloombergnek adott interjúban.

Trump azt is sejteni engedte, hogy vámot vethet ki a francia borokra is, amelyek „ingyen” jutnak be az Egyesült Államok piacára, az amerikai bortermelők így tisztességtelen verseny áldozatai. Az Egyesült Államokban 5 centes vámot kell fizetni egy 750 milliliteres palack importbor után, az Európai Unióban ez az összeg 11 és 29 cent között változik. Az Egyesült Államok az EU legnagyobb borpiaca, a teljes kivitel harmadát veszi fel, míg az amerikaiak csak az uniós behozatal 16 százalékát adják, kevesebbet, mint Chile és Ausztrália. Washington azonban csak a francia bort nem vámolhatja meg, mivel az EU egységes piacot alkot.

Az elnök annak ellenére kitart a vámjai mellett, hogy a Fehér Házban dolgozókon kívül kevés amerikai közgazdász tartja helyesnek ezt a keményvonalas politikát. Gary Shapiro, a több mint 2200 elektronikai céget összefogó Consumer Technology Association elnöke szerint a vámok „Trump-recesszióba” dönthetik a gazdaságot.

A Huawei letett

a piaci elsőségről

A növekvő amerikai nyomás miatt a Huawei egyelőre lemondott arról a céljáról, hogy a világ legnagyobb okostelefon-gyártójává váljon – mondta a sanghaji elektronikai konferencián Sao Jang, a kínai telekommunikációs vállalat fogyasztói üzletágának vezető stratégája. A Huawei azt tervezte, hogy az év végére megelőzi a Samsungot, „de most egy kissé tovább kell várnunk, hogy elérjük ezt a célt” – mondta, de a CNN tudósítása szerint nem bocsátkozott részletekbe. | VG