Dél-koreai partnerekkel okosíthatnánk a városokat
A gazdaság öt területén is eredményesen működhetnek együtt a magyarországi és a dél-koreai szakemberek Kang Szöncsu, a Koreai Nemzeti Diplomáciai Akadémia professzora szerint. Az első terület a digitalizációhoz kapcsolódik, ideértendők az adatok elemzésével, hasznosításával kapcsolatos tevékenységek, egészen a mesterséges intelligencia fejlesztéséig. A második az egészségipar az egészségügy által igényelt termékeivel. A következő az automatizálás, elsősorban az ipar területén, de idesorolandók az infrastruktúra, a szállítás, az intelligens közlekedési rendszerek és az elektromos autózás is. A negyedik az okos városok létrehozása, e téren Dél-Koreában fontos tapasztalatok halmozódtak fel. Az ötödik a fenntartható energiatermelés, amelynek része az energia előállításakor keletkező szén-dioxid befogását célzó technológiák kidolgozása.
Kang Szöncsu a Külügyi és Külgazdasági Intézetnek abból az alkalomból tartott rendezvényén értékelte a magyar–koreai gazdasági együttműködést, hogy a két ország éppen harminc éve vette fel a diplomáciai kapcsolatokat. Térségünkből, azaz a volt szocialista blokkból Magyarország nyitott elsőként azóta stratégiai fontosságúvá vált távol-keleti partnere felé. A Dél-Koreából a rendszerváltás óta érkező működő tőkének is nagy szerepe volt abban, hogy az addig központosított rendszerű magyar gazdaság piacgazdasággá alakulhasson – erre Szunomár Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének kutatója mutatott rá előadásában. Az általa idézett jegybanki adatok szerint Dél-Korea Magyarország ötödik legnagyobb Európán kívüli befektetője, itt megtelepedett cégei folyamatosan bővítették termelésüket. A legjelentősebb a Hankook és a Samsung. A kör hamarosan bővül az INZI Controlsszal, amely 14,8 milliárd forintból épít akkumulátorgyárat Komáromban, ugyanott az SK Innovation is létesít egy 97,5 milliárd forintos, e-autó-akkumulátorokat gyártó üzemet. Megjelentek az utóbbi típus beszállítói is: a Doosan majd rézfóliát küld az akkumulátorokhoz a 32 milliárdból Tatabányán építendő gyárából, a Shinheung Sec monori alkatrészüzeme pedig már bő egy éve termel. A Statisztikai Szemle szerint 2001 és 2016 között Dél-Koreából évente átlagosan összesen 3,7 milliárd forintnyi befektetés érkezett, ez a hetedik legnagyobb összeg az összes ország között. Az élen Németország áll évi 55 milliárddal.
Dél-Korea és Magyarország kereskedelmi forgalma tavaly 45 százalékkal bővült, csaknem félszáz vállalatuk hatezer belföldi munkahelyet működtet. Dél-Koreából 2018-ban 576,3 milliárd forint értékű áru érkezett Magyarországra, az oda irányuló magyar export pedig 117,2 milliárd forintnyi volt a KSH szerint.
