Harmadával kevesebb orvosi eszköz készült tavaly Magyarországon
Jelentős visszaesés, 36 százalékos csökkenés történt tavaly az orvosieszköz-gyártás területén – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Helyzetkép az iparról 2018 című kiadványából. „A hazai gyógyászati segédeszközöket gyártók rengeteg problémával küzdenek, de a támogatási számok alapján a kibocsátásuk nemhogy csökken vagy stagnál, de még nő is” – reagált a KSH adataira a Világgazdaságnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Példaként említette a Magyarországon gyártó multinacionális vállalatokat, így a Coloplastot és a B. Braun Medical Magyarország Orvostechnológiai Kft.-t. Az utóbbinak az Opten adatai szerint a tavalyi árbevétele 21 százalékos növekedés mellett elérte a 30 milliárd forintot, üzemi eredménye pedig 463 millió forint volt, ami a 2017-es évhez képest jelentős emelkedés, akkor 166 milliós veszteséget halmozott fel a cég. A társaság alkalmazottainak száma ráadásul az öt évvel ezelőtti 900-ról 1700-ra emelkedett. A másik nagy multi, a Coloplast 135 milliárd forint árbevételt ért el az előző évi 121 milliárd után, az adózott eredménye pedig egymilliárdos ugrással végül 8,6 milliárd forint lett – ezek a számok valóban nem az iparág visszaesését mutatják.
A Nemzeti Cégtár adatai szerint az orvosieszköz-gyártással foglalkozó hazai cégek tavalyi összes árbevétele elérte a 202 milliárd forintot, egy évvel korábban pedig 199 milliárd forint volt a szektor kibocsátása. Összesen 1046 cég foglalkozott olyan termékek gyártásával, amelyeket az egészségiparban használnak, felszámolási eljárással egy tucat cég szűnt meg, ami a 2017-es adatnál nyolccal több. A cégadatok szerint a szektorban valamivel több mint tízezren dolgoznak, 2018-ban 32 új céget alapítottak.
Rásky László azonban kiemelte: a probléma az orvosiműszer-, implantátum- és egyéb orvostechnikai eszközöket gyártóknál lehet, akiktől költségvetési forrásból a lehetőségeinél és a szükségesnél jóval kevesebbet vásárol a magyar állam. Arra a kérdésre, hogy a csődhelyzetek mely szegmensekben lehettek a legjellemzőbbek, a gyógyászati segédeszközöket gyártó és forgalmazó mikrovállalkozásokat emelte ki. Hozzátette: ezek a cégek sok élőmunkát igénylő, egyedi segédeszközöket gyártanak, 10–15 éve változatlan, gyakorlatilag hatósági áras termékeket állítanak elő. Az említett piaci szereplők a folyamatosan emelkedő költségek, a munkabéremelések, az alapanyagárak és a forintárfolyam miatt egyre lehetetlenebb helyzetbe kerülnek – tette hozzá a főtitkár.
Magyarországon 150 kis- és közepes vállalkozás sorolható az orvosiműszer-gyártók és az orvostechnikai eszközöket gyártók közé, a hazai segédeszközgyártók száma pedig 50–60 között van. Rásky László kiemelte: a támogatott gyógyászati segédeszközök piaca mérhető: a tavalyi állami támogatás 69 milliárd forint volt, a támogatott teljes piac, amely az állami támogatásból és a betegtérítési díjból tevődik össze, 88 milliárd forintot tett ki.
A kórházakban és a járóbeteg-intézményekben felhasznált orvostechnikai eszközök volumenéről nincs adata az Orvostechnikai Szövetségnek. A kórházak dologi kiadásaiból és a gyógyító-megelőző kasszából visszaszámolva ez a piac is 80–90 milliárd forint körülire tehető – világított rá Rásky László.
Megkerestük az iparág másik szereplőjét, a Magyar Medikai Gyártók
és Szolgáltatók Klaszterét is, ahol közölték lapunkkal: egyelőre elemzik, hogy mi állhat a KSH-adatok hátterében.
