Dinamikusan nő a hőszivattyúk hazai piaca, igaz, a mérete még csak a töredéke a hagyományos fűtési megoldásokénak. A hőszivattyúk népszerűségét növeli, hogy egyre többen fókuszálnak a megújuló, környezettudatos rendszerek telepítésére, továbbá, hogy a használatukkal hosszú távon energiát lehet megtakarítani, és jobban szolgálják a nagyobb komfortigényt is – magyarázta a Világgazdaságnak Pavek Gábor, a rendszerek egyik hazai forgalmazója, az Ariston Thermo Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. A növekvő komfortigény jelen esetben azt jelenti, hogy míg egy új épület fűtését és hűtését hagyományosan egy kondenzációs gázkazánnal és egy klímával oldják meg, a hőszivattyú mindkét funkciót egyszerre elláthatja. Ez a tulajdonsága egyben segít mérsékelni az árhátrányát is, ami többek között abból fakad, hogy egyelőre viszonylag kis darabszámban készül. Egy átlagos méretű kondenzációs kazán telepítése engedélyekkel és mindennel együtt megoldható bő félmillió forintból, a hőszivattyús rendszer viszont ennek a két-háromszorosából. Ám, ha a kazán költségeihez a klímát is hozzászámítjuk, akkor már az egymillió forint áll szemben a másfél, kétmillióval.
Pavek Gábor tapasztalatai szerint ez a piac kicsit most olyan, mint az elektromos autóké: az érdeklődés nagy, de a forgalom még csak kibontakozóban van. A vásárlásoknak egyrészt az adhat lendületet, ami az elektromos autóknak is, azaz a hibrid megoldások. Az Ariston ezért gázkazánnal kombinált hőszivattyút is kínál, ezekre reményei szerint nő majd az igény, főleg, mert a rendszer (a legtöbb, más termékéhez hasonlóan) távvezérelhető is, azaz jól illeszkedik az okosotthon-koncepcióba.
A lendület másik forrása az uniós és a hazai szabályozás. 2021-től már csak olyan új épületekre adható használatbavételi engedély, amelyek energiaigényének legalább a 25 százalékát megújulókból fedezik. (Az arány a használati meleg víz esetében például elérhető a hagyományos villanybojler és egy hőszivattyú társításával.) Ennek következtében már a tervezőasztalokon is egyre több a hőszivattyús megoldás, amelyek megvalósítását különböző kedvezményes kamatú és kamatmentes hitelek is segítik. A támogatások kapcsán Pavek Gábor rámutatott: ezekre támaszkodva korábban már kicserélték a nyílászárókat és leszigetelték az épületeket, most a megújuló alapú energiaellátáson van a sor. Mindazonáltal, miközben egy kondenzációs kazánt kis túlzással elég beszerelni és bekapcsolni, egy hőszivattyús rendszert előbb méretezni kell a hőigényre, jellemzően csak új építésű ház esetében érdemes telepíteni, de kulcskérdés a beüzemelése, a beállítása és a karbantartása is. A szükséges tudnivalókra ezért az Ariston kiképezi az értékesítőit és a szerelőit, akik általában az alvállalkozói.
„Ha a magyarországi piacon évente 100 ezer kazán kel el, akkor hőszivattyúból kevesebb mint ötezer, de a térségünkben ez is el fog terjedni” – közölte a szakember.
A magyarországi piacon húsz éve jelent meg az Ariston, sikere erősen függ az építőiparétól, ez a kapcsolat azonban az elmúlt három-öt évben évi 10-15 százalékos árbevétel-növekedést hozott számára. Tavalyi, 6,5 milliárd forintos forgalmához a hőszivattyúk csak 1-2 százalékkal járultak hozzá, és még ezért is mintegy tíz, jellemzően korábban klímát forgalmazó riválissal kellett megküzdenie. Két igazán erős üzletága egyelőre a kazánoké és a vízmelegítőké. A kazánok hazai piacából az igazgató becslése szerint mintegy 20 százalék jut a társaságra, ezzel a gyártók közötti élvonalban elsősorban egy olasz és két német céggel áll versenyben a vevőkért.
A vízmelegítők piacán egy hazai, élvonalbeli riválisa van. „A verseny erős, minden gyártónak szinte minden fogyasztói szegmens számára megvan a jó minőségű terméke – mondta Pavek Gábor –, az Ariston a szolgáltatásaival, garanciájával, rendszerei távvezérelhetőségével erősíti a pozícióit.”
