Sefcovic: a lítium, a kobalt és a réz lehet az új olaj
Európának az importált termékek karbontartalmára is oda kell figyelnie, továbbá arra, hogy ne függjön az olyan technológiák behozatalától, amelyekre az energiaátmenethez szüksége lehet – nyilatkozott az Euractivnak az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke. A posztot október végéig betöltő Maros Sefcovic szerint például – miközben az elektromos autózás terén az évtizedben várható áttörés szempontjából nagyon sok múlik az energiatároláson és az okoshálózatokon –, ha nem vigyázunk, maga a járműipar erősen importfüggő lehet. Megeshet, hogy a behozatalban az olaj szerepét a lítium, a kobalt, a réz és más, a zöld átmenethez (például a szélerőművek gyártásához) szükséges nyersanyagok veszik át.
A biztos már tavaly is felhívta a figyelmet az újfajta importkitettség veszélyére. Az Európai Bizottság máris szorgalmazza, hogy a földrészen lítiumfeldolgozók sora létesüljön a teljes akkumulátorgyártó értéklánc részeként, mert ezzel előzhető meg, hogy Ázsiából érkezzenek az akkumulátorcellák.
Maros Sefcovic szerint az Európai Unió következő döntéshozóinak kereskedelmi megállapodásokban szabályozniuk kell majd, hogy mekkora karbonlábnyomuk lehet az Európába behozott termékeknek, vagyis vizsgálniuk kell, hogy az előállításuk mekkora szén-dioxid-kibocsátással járt. Előtte már Emmanuel Macron francia elnök is javasolta, hogy szén-dioxid-adót vessenek ki az EU-ba érkező importárura. Egy ilyen lépés főként azon országok exportőreit érintené érzékenyen, amelyek nem szabtak károsanyag-kibocsátási normákat az iparuknak. Ilyen Kína és az Egyesült Államok.
Mivel pedig az ipar átalakulása növekvő munkanélküliséggel járhat Európában, az eddiginél több szociális intézkedésre lesz szükség. Igaz, energiahatékonysági intézkedésekkel és uniós alapok felhasználásával meg lehet birkózni az energiaszegénységgel, a szénfüggő térségek pedig rásegíthetők az energiaátmenet útjára. „Ha az energiaátmenet terén megvalósulnak az EU 2050-ig kitűzött céljai, vagyis nulla lesz a termelés nettó szén-dioxid-kibocsátása, új munkahelyek milliói jöhetnek létre” – vetítette előre a bizottság alelnöke. Ezzel 2030 és 2050 között az EU 2-3 ezermilliárd euróval kevesebbet költene a fosszilis energiahordozók importjára.
