Hadüzenet a keresztfinanszírozásnak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságB. H. L. | Az európai víziközmű-ágazat díjstruktúrájáról készülő tanulmány is terítékre kerül a víziközmű-szabályozók egyesületének (Wareg) ma záruló, kétnapos budapesti közgyűlésén. A kérdésre kitér az a magyarországi helyzetkép is, amelyet a közgyűlés alkalmából adott ki a rendezvény házigazdája, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), s amelyet korábban már ismertetett az Országgyűlésnek küldött beszámolójában.
A hivatal a vízszolgáltatások új szabályozási alapelvének és céljának az árkategóriák közötti keresztfinanszírozás megszüntetését nevezi, mert az árképzés csak ekkor lehet átlátható, és így jelenhetnek meg a tarifákban az indokolt költségek. Érvényesülnie kell a 2000-ben született, „a szennyező fizet” uniós irányelvnek is. Az összefoglaló rámutat, hogy mivel saját ellátási területén minden szolgáltató monopolhelyzetben van, a fogyasztók nemigen tudják befolyásolni a piacot. Emiatt számtalan, egymástól jelentősen eltérő tarifa él Magyarországon: van példa köbméterenként 10,54 eurós, de 0,25 eurós díjra is.
Az új központi szabályozás megteremti az összhangot az indokolt költségek érvényesítése és az árak szintje között. A tarifák közelebb kerülnek az átlagos értékükhöz, amely jelentősen csökken. Az alkalmazható árat minden egyes vízszolgáltató számára külön-külön meg fogják határozni egy összehasonlító elemzésen alapuló számítással. E tarifáknak egyebek közt arra kell ösztönözniük a szolgáltatót, hogy a legalacsonyabb költség mellett nyújtson biztonságos vízellátást, javítsa a hatékonyságot, megfeleljen a minőségi elvárásoknak, és ne károsítsa a természeti erőforrásokat. „Fontos megérteni – szögezi le a MEKH –, hogy a piac összevonásánál van közvetlenebb módja is a hatékonyság javításának, ez pedig a központi árszabályozás.”
Az árképzésnél a szolidaritás elvét is érvényesíteni kell. Ez azt jelenti a hatályos magyar törvény szerint, hogy az ár kalkulálásakor az adott szolgáltató ellátási területén részben vagy teljesen kiegyenlítődnek a terület településein jelentkező különbségek a működési költségben.
