Egyes becslések szerint a munkaerő-kölcsönzés százmilliárd forintos iparág Magyarországon. Mennyire népszerű manapság a foglalkoztatásnak ez a formája?
Több százmilliárdos iparágról van szó, amely volumenében évről évre növekedést mutat. Ennek oka többek között az elmúlt években tapasztalt egyre fokozódó munkaerőhiány, ami miatt a cégeknek egyre nagyobb az igényük a humánerőforrást biztosító szolgáltatók tevékenységére. A munkaerő-kölcsönzés az erőforrás-biztosítás egyik népszerű formája, mert leveszi a cégek válláról a munkaerő-toborzás és -foglalkoztatás terhét. A munkaerőhiány következtében egyre több cég érte el saját toborzási kapacitásainak határait, így ezt a feladatot a szolgáltatóra bízta. A toborzás mellett a foglalkoztatás és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások – például a szállás vagy a munkába járás biztosítása – a cégek számára egyre vonzóbbá tették a munkaerő-kölcsönzést.
Mely iparágban jellemző ez a fajta foglalkoztatási forma?
A munkaerő-kölcsönzés minden iparágban megtalálható, ahol munkaerőre van szükség, hiszen a szolgáltatás célja az erőforrásigények kielégítése és az álláskeresők munkához segítése. A kölcsönzés jóval nagyobb arányban van jelen a fizikai munkakörökben, gyártó-, mezőgazdasági és kereskedelmi cégeknél, de az is elmondható, hogy a szellemi munkaköröknél is egyre jellemzőbb ez a foglalkoztatási forma. Jó példa erre a pénzügyi vagy a számviteli terület, ahol egyre több könyvelőt és pénzügyi szakembert foglalkoztatunk kölcsönzéssel.
Általában mennyi időre szól a kölcsönzés? Ezek pár hónapos megbízások, vagy akár évekig is tarthatnak?
Rövid és hosszú távon is alkalmazzák a vállalatok a munkaerő-kölcsönzést, attól függően, hogy milyen okból keletkezik náluk humánerőforrás-hiány. Ha a munkaerőlétszám ingadozása miatt szezonális a megrendelés, akkor pár hónapról beszélünk, de ez leginkább a kereskedelemben és a mezőgazdaságban jellemző. A gyártócégeknél többnyire hosszú távú a foglalkoztatás, célja nem a szezonalitás kezelése, hanem a folyamatos erőforrás-utánpótlás és a munkaerő biztosítása. A munkaerő-kölcsönzéssel történő foglalkoztatás akár öt évig is tarthat.
Mi az oka a munkaerő-kölcsönzés elterjedésének Magyarországon is?
A munkaerő-kölcsönzés a kilencvenes években kezdődött Magyarországon, Nyugat-Európában jóval előbb elterjedt mint atipikus foglalkoztatási forma. A Nyugatról betelepülő vállalatok, például az autóipari gyártócégek és azok beszállítói teremtették meg az igényt erre a foglalkoztatási formára, hiszen szükségük volt jelentős számú munkaerőre, viszonylag rövid időn belül. Azok a cégek alkalmazzák ma is előszeretettel a kölcsönzést, amelyek nem rendelkeznek HR-osztállyal vagy elég kapacitással a szükséges munkaerő toborzásához.
A lízingelt munkavállalók milyen pluszjuttatásokra jogosultak? Biztosítanak nekik szállást, vagy támogatják a közlekedésüket?
Magyarországon a munkavállalókat az úgynevezett ekvivalenciaelv értelmében ugyanazért a munkáért ugyanazok a juttatások illetik meg. Így nincs, nem is lehet különbség a kölcsönzött és a saját állományban dolgozó munkavállalók között. Az elmúlt évek munkaerőhiánya miatt a munkáltatók egyrészt jelentősen emelték a munkavállalók bérét, másrészt pluszjuttatásokkal tették vonzóbbá magukat mint foglalkoztatót. Ilyenek például a béren kívüli juttatások, a szállás, illetve a céges buszjáratok biztosítása is. Szintén a munkaerőhiány miatt a cégek kiszélesítették a toborzási területeiket, így szükség volt ezen szolgáltatások biztosítására. Statisztikák támasztják alá, hogy a munkaerő-kölcsönzés nagyban segíti a munkavállalók munkához jutását, hiszen összeköti a jelölteket az állást ajánló cégekkel, hatékonyabbá teszi a toborzást és a kiválasztást.
Melyik országrészre jellemző a munkaerő-kölcsönzés?
Országosan jellemző, de természetesen a jelentősebb iparral rendelkező régiókban van jelen nagyobb arányban.
Mennyire vannak védett helyzetben munkajogi szempontból a lízingelt munkavállalók?
A munkaerő-kölcsönzés Magyarországon jól szabályozott foglalkoztatási forma, a szabályozottság a munkavállalók és a munkáltatók érdekeit is szolgálja. Mi, munkaerő-kölcsönzők is azért dolgozunk, hogy minél hamarabb és minél jobb munkát adjunk az álláskeresőknek, és minél jobb szolgáltatásokkal segítsük őket a foglalkoztatás során is.
Csökkent a lízingeltek száma
A Pénzügyminisztérium 2018-as adatai szerint egy év alatt több mint 8 százalékkal nőtt a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek száma, és tavaly több mint 910 cég foglalkozott ezzel Magyarországon. A munkaerő-kölcsönzők több mint fele csak belföldre kölcsönzött, 37,5 százalékuk belföldre és külföldre is közvetített alkalmazottakat, csak külföldre 11,3 százalékuk fókuszált. 2018-ban a 150,7 ezer kölcsönzött munkavállaló többsége, 138 ezer ember fizikai dolgozó volt, a szellemi foglalkozásúak száma 12,5 ezerre tehető, egy évvel korábban 160 ezer volt a lízingelt munkavállalók száma.
