BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kockázatitőke-alap az egészségiparban

Az egészségipari stratégia egyik célja, hogy 2021-től dedikált forrás álljon rendelkezésre a kutatások számára.

Egy egészségipari innovációs ügynökség megalakítását, valamint a kis- és közepes vállalkozások (kkv) finanszírozásának támogatására egy egészségipari kockázatitőke-alap létrehozását is tartalmazza az az átfogó egészségipari stratégia, amelyet hétfőn véleményezésre megküldtek a kormánynak és azoknak a szervezeteknek, amelyek részt vettek a program megalkotásában – jelentette be Lengyel Györgyi, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri biztosa a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) konferenciáján.

Kilenc munkacsoport és több mint száz ember dolgozott a stratégián, amelynek fő célkitűzése a hazai hozzáadott érték növelése, a technológiaváltás, valamint a régióban betöltött pozíciónk további erősítése. Az egészségipart területekre osztották fel, kiemelt szerepet kaptak az orvostechnikai eszközök, a klinikai vizsgálatok és a gyógyszeripar. A gyógyszeripar különösen fontos a hazai versenyképesség szempontjából, hiszen 2018-as adatok szerint a nemzeti szabadalmak 37 százaléka a szektorhoz köthető. A stratégiában megfogalmazták a visegrádi országokkal (V4) való együttműködés fontosságát, a vakcinagyártás újraindítását, valamint a V4-ekkel közös gyógyszer- és eljárásbefogadási rendszer kidolgozását is.

A gyógyszeripar legnagyobb problémája a szerializáció, ami a Magyosz számításai szerint dobozonként 72 forint pluszköltséget ró a gyártókra. Az egyedi gyógyszer-azonosítás rendszerének az elindítása húszmilliárd forinttal terhelte meg a szektort, a fenntartási költsége pedig évente négy-öt milliárd forintra tehető. Nem véletlen, hogy az ágazat valamilyen indirekt segítséget vár a kormánytól. „A gyógyszeripar növekedésében nagy szerep jut a generikus gyógyszerek kiadásösztönző rendszerének. Ez most stagnál, pedig a generikus gyógyszerek piaca a hazai gyógyszeripar 36 százalékát teszi ki” – emelte ki Lengyel Györgyi. Foglalkozni kell a gyógyszer-finanszírozási és a gyógyszer-befogadási rendszerekkel és a szerializáció miatt megnövekedett termékhiánnyal is. Ugyancsak fontos a paralel gyógyszer-kereskedelem visszaszorítása, amely évente 45 milliárd forintos forgalmat generál.

A kormánynak megküldött határozatijavaslat-csomagban szerepel még a gyógyszeripari különadók csökkentése, valamint egy finanszírozási rendszer kialakítása a kkv-k támogatására. A közbeszerzési szabályok áttekintésére is szükség van mind az orvostechnikai, mind a gyógyszeriparban, és a betegadatok kutathatóságát is meg kell teremteni. Lengyel Györgyi szerint fontos lenne biztosítani, hogy 2021-től az innovációs alapban egy dedikált forrás álljon rendelkezésre az egészségipari kutatások számára. Továbbá azt is, hogy ne csak hazai, hanem uniós forrás is legyen az egészségipari cégek támogatására.

n Veszélyben

a kisüzemek

A gyógyszeripari kkv-k adják az összes magyar gyógyszeripari árbevétel 2 százalékát. A kilenc kisüzemi gyógyszergyártó eredménytermelő képessége tavaly 7,4 milliárd forint volt.

A gyógyszeripari kkv-k hitelállománya kétszázmillió forinttal nőtt, a cégek gyakorlatilag minden beruházást önerőből hajtottak végre, eredménytermelő képességük pedig folyamatosan csökken. | VG

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.