Világgazdaság

Kockázatitőke-alap az egészségiparban

Az egészségipari stratégia egyik célja, hogy 2021-től dedikált forrás álljon rendelkezésre a kutatások számára.

Egy egészségipari innovációs ügynökség megalakítását, valamint a kis- és közepes vállalkozások (kkv) finanszírozásának támogatására egy egészségipari kockázatitőke-alap létrehozását is tartalmazza az az átfogó egészségipari stratégia, amelyet hétfőn véleményezésre megküldtek a kormánynak és azoknak a szervezeteknek, amelyek részt vettek a program megalkotásában – jelentette be Lengyel Györgyi, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri biztosa a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) konferenciáján.

Kilenc munkacsoport és több mint száz ember dolgozott a stratégián, amelynek fő célkitűzése a hazai hozzáadott érték növelése, a technológiaváltás, valamint a régióban betöltött pozíciónk további erősítése. Az egészségipart területekre osztották fel, kiemelt szerepet kaptak az orvostechnikai eszközök, a klinikai vizsgálatok és a gyógyszeripar. A gyógyszeripar különösen fontos a hazai versenyképesség szempontjából, hiszen 2018-as adatok szerint a nemzeti szabadalmak 37 százaléka a szektorhoz köthető. A stratégiában megfogalmazták a visegrádi országokkal (V4) való együttműködés fontosságát, a vakcinagyártás újraindítását, valamint a V4-ekkel közös gyógyszer- és eljárásbefogadási rendszer kidolgozását is.

A gyógyszeripar legnagyobb problémája a szerializáció, ami a Magyosz számításai szerint dobozonként 72 forint pluszköltséget ró a gyártókra. Az egyedi gyógyszer-azonosítás rendszerének az elindítása húszmilliárd forinttal terhelte meg a szektort, a fenntartási költsége pedig évente négy-öt milliárd forintra tehető. Nem véletlen, hogy az ágazat valamilyen indirekt segítséget vár a kormánytól. „A gyógyszeripar növekedésében nagy szerep jut a generikus gyógyszerek kiadásösztönző rendszerének. Ez most stagnál, pedig a generikus gyógyszerek piaca a hazai gyógyszeripar 36 százalékát teszi ki” – emelte ki Lengyel Györgyi. Foglalkozni kell a gyógyszer-finanszírozási és a gyógyszer-befogadási rendszerekkel és a szerializáció miatt megnövekedett termékhiánnyal is. Ugyancsak fontos a paralel gyógyszer-kereskedelem visszaszorítása, amely évente 45 milliárd forintos forgalmat generál.

A kormánynak megküldött határozatijavaslat-csomagban szerepel még a gyógyszeripari különadók csökkentése, valamint egy finanszírozási rendszer kialakítása a kkv-k támogatására. A közbeszerzési szabályok áttekintésére is szükség van mind az orvostechnikai, mind a gyógyszeriparban, és a betegadatok kutathatóságát is meg kell teremteni. Lengyel Györgyi szerint fontos lenne biztosítani, hogy 2021-től az innovációs alapban egy dedikált forrás álljon rendelkezésre az egészségipari kutatások számára. Továbbá azt is, hogy ne csak hazai, hanem uniós forrás is legyen az egészségipari cégek támogatására.

n Veszélyben

a kisüzemek

A gyógyszeripari kkv-k adják az összes magyar gyógyszeripari árbevétel 2 százalékát. A kilenc kisüzemi gyógyszergyártó eredménytermelő képessége tavaly 7,4 milliárd forint volt.

A gyógyszeripari kkv-k hitelállománya kétszázmillió forinttal nőtt, a cégek gyakorlatilag minden beruházást önerőből hajtottak végre, eredménytermelő képességük pedig folyamatosan csökken. | VG

 

Lengyel Györgyi egészségipar gyógyszeripar
Ezek is érdekelhetik