Messze van még a karbonsemlegesség

Magyarország 2050-re elérheti a klímasemlegességet – vetítette előre szeptemberben Áder János köztársasági elnök. Várakozása látszólag könnyen valóra válhat az energiatermelés, azaz a fő klímagáz-kibocsátó ágazat területén, hiszen 2050-ig sok fosszilis alapú nagyerőmű üzemideje lejár, és szinte elegendő hasonló újakat nem építeni.

Kibocsátás szempontjából a Mátrai Erőmű áll a figyelem középpontjában. Lignittüzelésű blokkjainak működési engedélye (I–II. blokk) 2023. december 31-ig, a III–IV–V. blokké 2025. december 31-ig, illetve 2029. december 31-ig szól a társaságtól kapott válasz szerint. Az esetleges üzemidő-hosszabbításra vonatkozó kérdésre reagálva a cégnél – Magyarország energiafüggetlenségének megőrzése miatt – nemzetstratégiai érdeknek nevezték a létesítmény működésének fenntartását. A társaság álláspontja szerint Paks II. kereskedelmi üzemének megkezdéséig Kelet-Magyarországon indokolt 500 megawattnyi áramtermelő kapacitás fenntartása. Az erőmű vegyes tüzelésű blokkjai egyébként A társaság álláspontja szerint Paks II. kereskedelmi üzemének megkezdéséig Kelet-Magyarországon indokolt 500 megawattnyi áramtermelő kapacitás fenntartásanem működhetnek kizárólag biomasszával, arra nem is tehetők alkalmassá, hiszen az 1960-as évek elején a helyi lignitre méretezték őket. Biomasszát legfeljebb 30 százalékban használhatnak. A társaság tavaly elfogadott stratégiája szerint az erőmű kieső szénalapú kapacitásait gáz, biomassza, egy 30 megawattos RDF-kazánban elégetendő kommunális hulladék és napenergia felhasználásával fogja pótolni. Ez 2030-tól is csaknem ezer megawattnyi áramtermelő kapacitás lesz. Az RDF-kazán (refuse-derived fuel) válogatott kommunális hulladékból és biomasszából állítana elő villamos energiát. E kiserőmű létesítésére és üzemeltetésére a Mátrai Erőmű Zrt. már megkapta az egységes környezethasználati engedélyt.

Ám nem minden hazai széntüzelésű erőmű régi: a Hamburger Hungária 2016-ban adott át egy kisebb, vegyes tüzelésű, de döntően importfeketeszenet égető erőművet. Ráadásul amikor ez év márciusában bejelentett egy állami támogatással 14 milliárd forintból építendő technológiaintenzív beruházást, akkor a Kormany.hu szerint azt is jelezte, hogy a beruházás után újabb erőművet építene. Most azonban nem kívánt válaszolni a Világgazdaságnak a meglévő és a tervezett erőművel kapcsolatos kérdéseire. Szén- és biomassza-bázisú a Vértesi Erőmű oroszlányi és a Bakonyi Erőmű ajkai hőerőműve is. Ám mellettük karbonlábnyomos még kéttucatnyi gázüzemű és néhány, kizárólag biomasszát használó nagy- és számos kiserőmű is. Az ország beépített – tehát nem teljes egészében használt, részben tartalék – 8878,5 megawattnyi energiatermelő teljesítményének több mint a fele (51,4 százaléka) szénhidrogén-alapú, további 13,1 százaléka szén- vagy lignit-, 4,3 százaléka biomassza- és 0,4 százaléka hulladékalapú a Mavir és az energiahivatal (MEKH) 2018 végi adatai szerint. Viszont a kibocsátásmentes paksi nukleáris kapacitásokra csak 13,1 százalék jut, miközben a szélre, a napra és a vízre együtt 8,1 százalék. Ám egészen mások – sokkal kedvezőbbek – az adatok az áramtermeléshez ténylegesen felhasznált energiahordozók súlyát figyelembe véve. A hasadóanyag részesedése itt már 52,08 százalékos, a szénre 15,18, a gázra és az olajra pedig együtt 19,1 százalék jut.

„Nem az a fő probléma, hogy mikor esnek ki a rendszerből a fosszilis tüzelésű erőművek, vagy hogy mi lesz 2050-ben, hanem az, hogy 2030-ban mi termel áramot. Mert egyelőre a meglévő nukleáris kapacitások pótlását célzó Paks II.-n kívül nyoma nincs új erőmű építési tervének, holott az áramellátás harmada már most is importból származik” – válaszolt a Világgazdaságnak Stróbl Alajos, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnökhelyettese. Mint rámutatott, hiába épülnek naperőművek, azok is legfeljebb 20 megawatt körüliek. Ráadásul a naperőművek nem is működnek folyamatosan, a hazaiak kihasználtsága csak mintegy 10 százalékos. Stróbl Alajos szerint az idővel kieső létesítmények pótlására új, szabályozható, azaz gázerőművekre lenne szükség, de ilyet aligha épít bárki is addig, amíg nem egyértelmű, hogy milyen forrásból érkezik a gáz.