Magyar–amerikai kettős adóztatás: közel két éve egyezmény nélkül – az Orbán–Trump-csúcstalálkozón rendezhetik a legégetőbb kérdést?
2022. július 8-án az Egyesült Államok egyoldalúan felmondta a Magyarországgal 1979-ben kötött, a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezményt, amely hivatalosan 2024. január 1-jétől lépett hatályba, ezzel a magyar és amerikai pénzügyi kapcsolatokban évtizedes gyakorlat változott meg. Az egyezmény felmondásával megszűnt az a jogi keret, amely mérsékelte az amerikai forrásból származó jövedelmek adóterhét a magyar befektetők számára. Jelenleg tehát nincs érvényes adóegyezmény a két ország között.
Kettős adóztatás hatásai a magyar befektetőkre és vállalkozásokra
- Osztalékok és kamatok: az amerikai forrásadó az osztalékokra egyezmény hiányában akár 30 százalék is lehet, míg Magyarországon az osztalékból származó jövedelem után 15 százalék szja és bizonyos esetekben 13 százalék szocho fizetendő, így a teljes adóteher jelentősen nőhet és összesen akár 48 százalékot is elérhet.
- Árfolyamnyereség: részvények eladásából származó nyereség után továbbra is a magyar szabályok szerinti 15 százalék szja esedékes.
- Kisvállalkozások: azok a vállalkozások, amelyek amerikai forrásból kapnak bevételt (például ügyfelektől, licencdíjakból), szintén nagyobb adóterhekkel számolhatnak.
- Befektetési döntések: az amerikai részvények és kötvények, valamint az amerikai kibocsátású ETF-ek kevésbé vonzóvá válhatnak a magasabb adóteher miatt. Utóbbi esetében az európai ETF-ek (például ír vagy luxemburgi) révén mérsékelhető a terhelés.
Politikai és diplomáciai háttér
Elemzők szerint a felmondás hátterében politikai okok is állhatnak, például Magyarország vétója az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által javasolt globális minimumadó bevezetésével kapcsolatban, amely az USA számára fontos cél volt. Bár a két ország már tárgyalt egy új, korszerű egyezményről, az amerikai Kongresszus ratifikációja elmaradt, így a helyzet rendezetlen maradt.
Kilátások és washingtoni tárgyalások
A helyzet javulása attól függhet, hogy a magyar és amerikai kormány milyen megoldást talál a közelgő washingtoni tárgyalásokon. Orbán Viktor miniszterelnök a csúcstalálkozó előtt hangsúlyozta: célja, hogy
új fejezetet nyissanak a magyar–amerikai kapcsolatokban,
és stratégiai együttműködést építsenek ki gazdasági és biztonsági téren is. Hozzátette, Donald Trump újraválasztásával új perspektívák nyíltak, és most lehetőség van arra, hogy helyrehozzák mindazt, amit a Biden-adminisztráció alatt a kétoldalú viszony elszenvedett – ez pedig az adózási kérdések rendezésére is kedvező hatással lehet.
Kormányzati szándék az egyezmény helyreállítására
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Washingtonba tartó különgép fedélzetén jelentette be, hogy az Orbán–Trump-csúcstalálkozón rendezhetik a legégetőbb kérdést Amerika és Magyarország között, vagyis a kettős adóztatásról szóló egyezmény visszaállítását. A miniszter közösségi oldalán arról írt, hogy „minden elő van készítve ahhoz, hogy ratifikálják a visszaállítást, ezzel elősegítve még több amerikai nagyberuházás Magyarországra érkezését”.
Nagy hangsúlyozta:
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást helyre kell állítani, ez a helyreállítás az Amerikai Egyesült Államok elnökén, Donald Trumpon múlik… Minél gyorsabban, minél jobb egyezményt szeretnénk kötni az Egyesült Államokkal.
Hozzátette, hogy az új megállapodás révén „egy amerikai vállalat, ami Magyarországon működik, ne adózzon két helyen, ott adózzon, ahol kedvezőbb ez az adó, itt ugye 9 százalékos a társaságiadó-kulcs”. A miniszter szerint jelenleg „az amerikai vállalatoknak nem annyira kedvező célpont a magyarországi befektetés”, de „ha ezt visszaállítanánk, még több magyarországi befektetést tudnának eszközölni”.
