A könyvelői szakma a mezőny elején szerepel azon a listán, amelyet megtizedelhet a mesterséges intelligencia elterjedése. Hamarosan tényleg robotok könyvelnek?
Ettől egyelőre nem tartok, a mi szakmánkban a legnagyobb hibaforrás inkább az, hogy nem egységes az a dokumentáció, amelyet mindkét fél néz. Ebben benne van az, hogy az ügyfél mit küld nekünk, milyen bankszámlakivonatot kapunk a pénzintézettől, hogyan végezzük el a könyvelést, vagyis az adatok összefésülését, majd milyen adatok mennek be az adóhivatalhoz. Ez a rendszer tele van hibalehetőséggel. Elég, ha az ügyfél nem küld el egy számlát, szállítólevelet vagy éppen szerződést, vagy a bank később, esetleg más formában jelenít meg egy tranzakciót. Ezért fontos a digitalizáció, hogy minden szükséges információ elektronikusan és azonnal rendelkezésre álljon. Az elmúlt években rengeteget változott a helyzet, az ügyfelek is igyekeznek a céges dokumentációt teljes egészében elektronikus útra terelni. Ráadásul ma már rengeteg dokumentumkezelő program érhető el. Tény, hogy a mesterséges intelligencia kiválthat néhány egyszerű munkafolyamatot, de a könyvelés és az adótanácsadás annyira összetett, hogy a kollégákat nem helyettesíthetik robotok. De még az egyszerűbb munkafolyamatok esetében is a szabályok egységesítésére van szükség ahhoz, hogy automatizálni lehessen a munkát. Ma Magyarországon nincsen egységes számlaforma, nincs szabályozva, hogy a vevő vagy éppen az eladó adatai a számla bal, esetleg jobb felső sarkába kerüljenek. Enélkül aligha végezhet hatékony munkát egy robot.
Ezek szerint a technikai fejlődés csak az egyszerűbb munkafolyamatokat válthatja ki?
Azt látom, hogy az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokat válthatja ki. A könyvelés első pár lépése – például a dokumentumok iktatása – automatizálható. Már most is használunk olyan programokat, amelyek a bankszámlatörténet tranzakcióit hasonlítják össze a cég által leadott számlákkal. Ebben az esetben azonban az adatok bevitele még manuálisan történik. Attól a pillanattól, amikortól már csak digitális formában állítják ki a számlákat, a banki és az ügyféloldali dokumentumok összefésülése automatikusan megy majd végbe.
A munkaerőhiány a könyvelőcégeket sem kíméli. Önök hogyan mérsékelik ezt a problémát?
Közel háromszáz ügyfelünk és több mint száz munkatársunk van, nemcsak ügyfélszámban növekszünk, hanem a cégek is bővülnek, vagyis egyre több a munka. Számunkra most a legfontosabb faladat és a legnagyobb kihívás az egész gazdaságra jellemző munkaerőhiány kezelése. Itt nemcsak arra kell gondolni, hogy nehéz embert találni, hanem arra is, hogy keményen meg kell dolgoznunk a megfelelő munkatárs megtalálásáért. Tavaly nálunk 103-an jelentkeztek könyvelőasszisztensnek, ennyien írták meg a tesztet. Közülük negyvenhármat hívtunk be a személyes interjúra, és tizennyolcnak ajánlottunk munkát. Ebből ma tízen dolgoznak nálunk. A kollégákat ma nemcsak felvenni nehéz, hanem megtartani is. A béremelés már nem elég, olyan környezetet kellett teremtenünk, amely motiváló és alkalmazkodó. Új irodánk van, modern a munkakörnyezet, pihenőszobák vannak, a konyhában kávé és gyümölcs. Emellett megadtuk az otthoni munkavégzés lehetőségét is, de a mai fiataloknak az első és legfontosabb, hogy tervezhető legyen az előremenetel. Erre egy olyan fix rendszert alkottunk, amelyben nem a feljebbvalón múlik az előléptetés, hanem a munkatárs saját – objektív kritériumokkal mérhető – teljesítményén.
Ez a rendszer pontosan hogyan néz ki?
Aki például asszisztensként kezd nálunk, tizenöt hónapot tölt el ebben a pozícióban. Négy vizsgát kell letennie ahhoz, hogy továbblépjen a junior könyvelői szintre. A kollégákkal teljes munkaidőben foglalkoznak az oktatók, emellett külső szakértőket, tanárokat is alkalmazunk szakspecifikus témákban. Ezt követően két év múlva lehet valaki szenior könyvelő, itt már csak félévenként van vizsga. Bő három év alatt szinte mindenféle üggyel találkoznak már a kollégák, rengeteg tapasztalattal gazdagodnak, és a fizetésük is folyamatosan emelkedik.
Említette, hogy a digitalizáció az alacsony hozzáadott értékű munkákat fogja kiváltani. Nem tartanak tőle, hogy ez tönkreteszi ezt a rendszert?
A hazai oktatási rendszer hiányosságai közismertek, emiatt kénytelenek vagyunk saját magunk képezni, illetve továbbképezni a munkatársainkat. Persze a fontosabb pozíciókra (például adótanácsadásra, könyvvizsgálatra, vagy ha egy vállalkozást kell átvilágítani) komoly szakmai múltú embereket veszünk fel. Sokat fektettünk a digitalizációba, külön informatikuscsapat dolgozik a saját fejlesztéseinken, emellett jogi szolgáltatást is nyújtunk. Azt gondolom, hogy a digitalizáció a hazai könyvelők nagy részét érzékenyen fogja érinteni, de a komplex megoldásokat nyújtó vállalkozásoknak, amelyek már most a jövő megoldásain dolgoznak, nem kell félniük. Főleg, ha alapos szakmai tudással vértezik fel a náluk dolgozó munkatársakat.
Ennek viszont meg is van az ára, a magyar vállalkozások pedig nem igazán dúskálnak forrásokban. Ezt hogyan tudják leküzdeni?
A hazai kis- és közepes vállalkozások egyre inkább belátják, hogy szükség van a komplex megoldásokat nyújtó adótanácsadó cégekre. Mi, amikor átveszünk egy céget, alaposan átvilágítjuk, erre egy külön szakértői részlegünk van. Gyakran már az első alkalommal tízmilliós tételeket tudunk az ügyfeleinknek megspórolni a cég finanszírozási és adózási oldalán. Egy olcsó könyvelőnek viszont sokszor még arról sincsen fogalma, hogy mi a különbség a társasági és és kisvállalati között, az adott cégnek mikor melyik adózási forma éri meg jobban. A mi erősségünk nemcsak abban rejlik, hogy adózási, finanszírozási, bérszámfejtési, jogi és IT-kérdésekben tudunk segíteni, hanem hogy mindezt real time nyújtjuk. Egy cégvezetőnek óriási segítség, ha szó szerint naprakész információkkal rendelkezik a vállalkozása anyagi helyzetéről, lehetőségeiről. Számunkra a digitalizáció nem a jövőben, hanem a jelenben zajlik.
felvenni a könyvelőcégekhez, de megtartani sem könnyű őket
