Az RCA klímacélokkal érvel a vasút mellett
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMár tizenöt vasúti árufuvarozó vállalatot tömörít az a kezdeményezés, amelyet négy társaság indított egy éve Katowicében a COP24 klímakonferenciához kapcsolódóan azzal a céllal, hogy csökkenjen az áruszállítás szén-dioxid-kibocsátása. A kampányban kiállnak amellett, hogy Európában 2030-ra legalább 30 százalékkal kell növelni az árufuvarozás modális részarányát – emlékeztet közleményében a tömörülés egyik tagja, a Rail Cargo Austria (RCA). (A társaság magyarországi leányvállalata a legnagyobb hazai vasúti árufuvarozó.)
Az RCA egyebek mellett kiemeli, hogy „a vasúti teherfuvarozás alapvető válasz az éghajlatváltozás kihívásaira, hiszen a szén-dioxid-szennyezés és az üvegházhatás egyik legfőbb okozója a közlekedés. A teherfuvarozás áttérése a vasútra a leggyorsabb és legszorosabb módszer a még nagyobb szén-dioxid-kibocsátás és az éghajlati szennyezés leküzdésére.” Igaz, arra nem tér ki, hogy a vasúti árufuvarozás részben dízelvontatású mozdonyokkal történik, és arra sem, hogy a villanymozdonyok által használt áram egy részét is fosszilis alapú erőművek adják. Az Európai Bizottság 2016-os adata szerint a földrész vasúti szállításának a 20 százaléka dízeles vontatással történik, az EU elsődleges energiatermelésének pedig a 38,8 százaléka fosszilis bázisú, vagyis nagyjából ilyen arányban nem használ a vasút sem zöldáramot. (A termelésben megújuló forrásokra 29,9, nukleárisra 27,8, egyébre 3,5 százalék jutott.) Igaz, a vasút-villamosítások folynak, az európai energiatermelés pedig megcélozta károsanyag-kibocsátásának csökkentését.
Az RCA rámutat, hogy még sokat kell változtatni a szállítási módokon, például tisztességes versenyfeltételekre van szükség a vasúti és a közúti közlekedés között. Ezt szolgálná, ha a vontatás adókedvezményeire és a közúti szállításra vonatkozóan világos, naprakész, egész Európára érvényes útdíjszabási szabályok vonatkoznának. A társaság szerint a nemzeti határok közötti átmenetek csökkentése érdekében folytatni kell az uniós szintű eljárások és rendeletek összehangolását. „Ha ez nem történik meg, akkor soha nem fogjuk elérni a 2016. évi párizsi megállapodás éghajlati céljait” – vetíti előre a társaság.
