A közfinanszírozott ellátásban dolgozó orvosok javadalmazására dolgozott ki bértáblajavaslatot a Magyar Orvosi Kamara (MOK). Eszerint egy rezidensnek csaknem 690 ezer forintot kellene keresnie, a tapasztalt orvosoknak pedig 1,5-2 milliót. A kamara szerint a 2010-es évekre a magasan képzett orvosi munkaerő elvándorlása kritikus méreteket öltött, és ma is a biztonságos mértéken felüli. Évekre visszamenően minden felmérés arról szól, hogy az ellátórendszer teljesítményét javítani kell, hiszen a legfontosabb mutatók mindegyikében az utolsók között szerepel az ország, és a javulás elképzelhetetlen megfelelő humán erőforrás nélkül – összegzett a MOK.
Nincs megfelelő mennyiségű és minőségű humánerőforrás-tartalék, a képzett orvosok száma ugyanis nem pótolja a vagy a halálozás, valamint a pályaelhagyás vagy a kivándorlás okozta veszteségeket. A minőségi problémát pedig az adja, hogy az elmúlt másfél évtizedben annak a középgenerációnak a számottevő részét vesztette el az ország, ahol a legnagyobb tudástőke összpontosul. A szakorvosok 107 és 100 ezer forint, a szakorvosjelöltek pedig 50 ezer forint béremelésben részesültek a legutóbbi tárgyalási ciklusban, de az egészségügyben egy többrétegű bérfeszültség rontja a rendszer működését. Példaként említette a kamara, hogy 2020 januárja óta egy kezdő OKJ-s szakdolgozó alapbére megközelíti, a kezdő diplomás szakdolgozó alapbére pedig meghaladja egy kezdő orvos bérét. A fentiek miatt a MOK nem bértárgyalást kezdeményez, hanem a finanszírozási rendszer és a kondíciók olyan kialakításáról szóló tárgyalást, amely biztosítja az ellátórendszernek a betegbiztonságot garantáló működését és a javasolt szektorsemleges kifizethetőségét. Arra is kitért a MOK, hogy a paraszolvencia megmérgezi az orvos-beteg bizalmi viszonyt. Elemi érdek, hogy a hálapénzt a kormány is minél hamarabb korrupciónak tekintse és kriminalizálja. A kamara azt javasolja, hogy a bértábla teljesülésével a hálapénz adását és elfogadását a büntető törvénykönyvben szankcionálja a jogalkotó.
A MOK szerint a javaslat figyelembe veszi Magyarország nemzetgazdasági teljesítőképességének határait, ugyanakkor számol az uniós környezet realitásával is. A környező EU-tagállamokban az orvosi bérek lehagyták a hazait, már a szlovák és a román orvosbérek is megelőzik a magyart. Mivel a Magyar Nemzeti Bank programja Ausztriát jelöli meg referenciaként, így tett a kamara is. Az osztrák szakorvosi alapbér a magyar minimum 300 százaléka, miközben a munkavállalók akkor hagyják el hazájukat nagy számban, ha a külföldi bér legalább 50 százalékkal magasabb. Ezért az ausztriai alapbér kétharmadát javasolják magyar alapbérnek. Az egyetemi oktatói státuszba lépők és az osztályvezetői feladatot vállalók esetén 1,15 százalékos lehetne a szorzó. A javadalmazás ütemezésénél évi 4,2-4,3 százalékos növekményt javasolnak, egy szakvizsga megszerzése pedig 30 százalékos egyszeri béremeléssel járhatna.
