Zöldebb útra tart az európai fuvarozás
Jelentős vasúti infrastruktúra-beruházásokra van szükség Európában ahhoz, hogy a szállításból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2050-re 90 százalékkal csökkenjen, ahogyan azt az Európai zöldmegállapodás is rögzítette – mutat rá az Európai Vasutak Közössége (CER). Nemcsak a sínhálózat kibővítéséről és meghosszabbításáról van szó, hanem általánossá kell tenni a digitális forgalomirányító megoldások, mindenekelőtt az ERTMS használatát is. A városok dekarbonizációja elsősorban a tömegközlekedés fejlesztésén múlik. A szervezet szerint egyedül a hatékony szállítási tarifákon és a megfelelő vasúti szolgáltatásokon keresztül vezet az út a közlekedés és a szállítás fenntarthatóvá tétele felé, mert ezek kínálnak megfelelő választási lehetőséget az utazóközönségnek és a logisztikai üzemeltetőknek. „Semmilyen körülmények között nem adható fel Európában a használó fizet, és a szennyező fizet elv, amely szerint a vasúttársaságok igénybevétele jobb megoldás bármely motorikus fuvarozási módnál” – szögezi le a CER.
A közlekedés zöldítése a célja Magyarország közelmúltban elfogadott, 2030-ig szóló energiastratégiájának is, amely kimondja: „elsődleges fontosságú a vasúti és a közúti közlekedés jobb összehangolása, a közúti forgalom részleges vasútra terelése, vagyis az áruszállítás részére reális opcióként kell biztosítani a vasúti szállítmányozást. 2017-ben az áruszállítás körülbelül 62,7 százaléka történt közúton, 32,4 százaléka vasúton, és 4,8 százaléka vízi úton. A hazai vasúthálózat 39 százaléka villamosított, és a vasúti közlekedés teljes energiafelhasználásának a 70 százalékát teszi ki a villamos energia, ezért a forgalom vasútra terelése a dekarbonizáció hatékony eszköze lehet, különösen a vasút további villamosítási fejlesztése mellett. A közösségi közlekedés fejlesztése, illetve kihasználtságának növelése, az alternatív közlekedési módok ösztönzése (carsharing, carpooling, kerékpár), a közlekedés hatékonyabb szervezése és a távmunkára ösztönzés is jelentős energiamegtakarítást eredményezhet.”
A dokumentum rámutat arra is, hogy a közlekedési szektor kibocsátásainak gyors növekedése veszélyezteti az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló célok elérését, ugyanis az összes emisszió 20 százalékáért a közlekedési szektor, ezen belül a kibocsátások 98 százalékáért a közúti közlekedés a felelős.
A hazai vasút
39
százaléka villamosított
