Riasztották a NATO vadászgépeit, miután orosz bombázók jelentek meg a Baltikumban – Moszkva megtorlást emleget
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA NATO harci repülőgépei riadóba léptek, miután nukleáris fegyverekkel felszerelt orosz bombázók jelentek meg a Baltikum térségében – írja a Mirror.
Riasztották a NATO vadászgépeit, miután orosz bombázók jelentek meg a Baltikumban
Vlagyimir Putyin légierője nemzetközi vizek felett hajtott végre bevetést, amikor a Tu–22M3-as repülőgépeket orosz Szu–35-ös vadászgépek kísérték. Az orosz védelmi minisztérium Zvezda nevű tévécsatornája elismerte, hogy a NATO vadászgépei követték a bombázókat.
Az útvonal bizonyos szakaszaiban a repülőgépeket külföldi államok vadászgépei kísérték
– számolt be a csatorna. „Minden repülést szigorúan a légtér használatára vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően hajtanak végre.” A misszióról készült orosz felvételeken jól látható volt egy F–35-ös, amelyet több NATO-légierő is használ.
A Kreml erődemonstrációja akkor történt, amikor Moszkva azzal vádolta Finnországot, valamint a balti államokat – Észtországot, Lettországot és Litvániát –, hogy engedélyezték ukrán drónoknak a légterükön történő átrepülését, hogy azok orosz kulcsfontosságú olajkikötőket támadhassanak meg. A nyugati országok, akárcsak Kijev, határozottan elutasították ezeket a vádakat.
Ennek ellenére magas rangú orosz tisztviselők, köztük Szergej Lavrov külügyminiszter, nyomatékos figyelmeztetéseket intéztek a Nyugat felé, miszerint Moszkva megtorlást fontolgat.
A nyugatiak szerint a Balti-tengeren foglalhat le először egy szigetet Oroszország
Egyre nagyobb a félelem, hogy Putyin egy kiszámított, korlátozott területi behatolással – esetleg egy szigetet célba véve – próbára teheti a NATO 5. cikkelyében foglalt kollektív védelmi kötelezettségvállalást a balti régióban. Michael Claesson, Svédország vezérkari főnöke arra figyelmeztetett, hogy Oroszország azt tervezi, hogy elfoglal egy nyugati országhoz tartozó szigetet a Balti-tengeren, ezzel közvetlen kihívást intézve a NATO-nak.
A veszélyeztetettnek tartott nagyobb szigetek között szerepel a svéd Gotland, a dán Bornholm, valamint az észt Hiiumaa és Saaremaa. Shoigu állítása szerint: „Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordulnak elő olyan esetek, amikor ukrán drónok Finnországon és a balti államokon keresztül támadják Oroszországot. Ennek következtében civilek szenvednek, és jelentős károkat okoznak a polgári infrastruktúrában.”
