Van egy egy EU-s tagállam, amely mindenki másnál jobban felkészült a válságra – nincs szó csodaszerről, de most learatják a babérokat
Spanyolország nagy hangsúlyt fektetett az utóbbi időben a megújuló energiaforrások fejlesztésére, és ennek köszönhetően nagyrészt sikerül elkerülnie a közel-keleti válság okozta energiasokkot – állítja Carlos Cuerpo gazdasági miniszter.
Cuerpo a CNBC-nek adott interjúban emlékeztetett, hogy az elmúlt években Spanyolország gazdasága bővült a leggyorsabb ütemben az eurózónában, és jobban fel voltak készülve egy ilyen válságra.
Az ibériai országban hozták létre tavaly az eurózóna új munkahelyeinek 40 százalékát,
a GDP-arányos államadósság 2020 óta folyamatosan csökken, tavaly 100,8 százalék volt a Trading Economics szerint, vagyis közelít a koronavírus-járvány előtti 97,7 százalékhoz.
Egyúttal a spanyol kormány volt az is, amely az európaiak közül leginkább szembeszállt Donald Trump elnökkel, nem járult hozzá például az országban lévő amerikai bázisok használatához az Irán elleni akciók során. Emiatt Washington súlyos gazdasági retorziókat helyezett kilátásba, ezeket azonban nehéz lenne végigvinni, mivel az Európai Unió kollektíven köt kereskedelmi megállapodásokat más partnerekkel.
Spanyolország növelte energiafüggetlenségét
Spanyolország az energiaellátás terén is jobban felkészült, bár ez problémákkal is járt: a napelem-kapacitások robbanásszerű bővülése miatt a termelés már meghaladja a keresletet, ami tartósan alacsony, sőt időnként negatív áramárakat hozott az energiapiacon.
A sokk következtében gyors átalakulás kezdődött a spanyol napenergia-piacon, amelyben a gyengébb projektek ellehetetlenülnek, az infrastruktúra pedig elértéktelenedik.
Földgázból az idén már csak a szükségletek
- 16 százalékát fedezik
- a 2019-es 75 százalék helyett.
„Ez bizonyos mértékben növeli energiaellátási függetlenségünket, és csökkenti a sokkhatásoknak való kitettségünket” – mondta a miniszter.
Az energiaválság ellenére viszonylag alacsonyak maradtak az árak
Cuerpo ugyanakkor elismerte, hogy a spanyolok és a helyi vállalatok is megérzik az iráni háború következményeit, mert emelkedik az üzemanyag és a műtrágya ára.
Ennek ellenére Portugáliával és néhány skandináv országgal együtt azok közé tartoznak, ahol a közel-keleti konfliktus kezdete óta a legalacsonyabbak a gáz- és energiaárak az Európai Unióban.
Pedig a kormányt sok belső kritika is érte a megújulók gyors fejlesztése miatt, különösen az egy évvel ezelőtti katasztrofális áramkimaradás után. A leállás – amelyet egyesek Spanyolország zöldprogramjának tulajdonítottak – az egyik legsúlyosabb volt Európában.
A spanyol kormány tagadta, hogy a megújuló energia lenne a felelős az áramkimaradásért, és az Entso-e jelentése is megállapította, hogy nem volt egyetlen ok, hanem „sok egymással kölcsönhatásban álló tényező” kombinációja vezetett az áramkimaradáshoz.
Csak Németországban nőtt jobban a megújulókapacitás
Spanyolország 2019 óta megduplázta, több mint 40 gigawattal megnövelte a megújuló energiaforrásokból, a szél- és naperőművekből álló kapacitását – ennél többel az Euronews tudósítása szerint csak Németországnak sikerült, de Európa legnagyobb gazdaságának a villamosenergia-piaca kétszerese a spanyolnak.
A londoni székhelyű Ember energetikai agytröszt jelentése szerint 2020 és 2024 között Spanyolország „az EU-országok közül a legnagyobb mértékben csökkentette az energiaipari importköltségeit”,
az új nap- és szélerőműparkokkal „26 milliárd köbméter gázimportot és ezzel 13,5 milliárd euró kiadást takarított meg.
Spanyolország 2025 augusztusában már egyáltalán nem működtetett széntüzeléses erőművet, ami hatalmas változás ahhoz képest, hogy tíz évvel korábban még ez a leginkább környezetszennyező fosszilis forrás adta az ország energiaellátásának negyedét.
Továbbra is probléma azonban az energiatárolási kapacitás, abból Európa nagy részéhez hasonlóan Spanyolországban is sokkal többre van szükség. A jelenlegi 120 megawatt csak a 13. legnagyobb Európában.
