OMV: hozzányúlt az állami vésztartalékhoz az osztrák olajtársaság, közben a gazdasági miniszter is megnyomta a vészcsengőt
Az OMV 56 ezer tonna nyersolajat vásárolt az osztrák vésztartalékból, hogy enyhítse a globális kínálati szűkülés hatásait. A lépés az európai energiaellátási kockázatok közepette érkezik, de a hatóságok szerint nincs akut hiányhelyzet.
Az OMV megkezdte az osztrák stratégiai vésztartalék részleges felhasználását:
a vállalat 56 ezer tonna nyersolajat vásárolt ki a rendszerből, amelyet a schwechati finomítóba szállítanak.
Ez a Nemzetközi Energiaügynökség koordinált intézkedésének része, amelyet a globális kínálati zavarok miatt indítottak el. A lépést a Hormuzi-szoros körüli ellátási nehézségek miatt voltak kénytelenek megtenni, mivel a közel-keleti válság jelentősen beszűkítette a világpiaci kínálatot, és egyre feljebb nyomja az árakat. Az OMV célja a mostani lépéssel az, hogy fizikai többletet juttasson a rendszerbe, ezzel enyhítve a piaci feszültségeket.
Bécs: az OMV csak a piacot akarja stabilizálni
Az osztrák gazdasági minisztérium hangsúlyozta, hogy az OMV vésztartalékból történő vásárlása valójában egyáltalán nem utal akut ellátási problémára. A tárca szerint Ausztria energiabiztonsága jelenleg is kitart, és nincs közvetlen hiányhelyzet.
Ugyanakkor a minisztérium figyelmeztetett is:
Ausztria nincs elszigetelve a globális piactól. Ha a nemzetközi helyzet nem enyhül, annak Ausztriára nézve is következményei lesznek.
– írták közleményükben, jelezve, hogy a mostani lépés inkább megelőző jellegű, mintsem kényszerű válságreakció.
Lebukott az egyik legnagyobb benzinkút: csúnyán átverte az autósokat az üzemanyag csökkentett árával – most lecsapott rá Ausztria
Ausztria komolyan vizsgálja, hogy az OMV betartja-e a szabályokat. A vállalat tagadja, hogy megsértené az üzemanyagárak csökkentésére bevezetett szabályokat.
A kockázatok időzítése sem kedvező. Wolfgang Hattmannsdorfer gazdasági miniszter korábban már jelezte, hogy májustól Európában jelentősen visszaeshet az üzemanyag-ellátás. Előrejelzése szerint, ha a nemzetközi ellátási láncok tovább sérülnek,
- a dízel esetében akár 5 százalékos;
- a kerozinnál pedig akár 15 százalékos hiány is kialakulhat.
Ez különösen érzékeny pont, mivel a kerozin és a dízel kulcsfontosságú az európai közlekedési és logisztikai rendszerekben. A finomítói kapacitások korlátai miatt a kínálati szűk keresztmetszetek gyorsan áremelkedéshez és regionális hiányokhoz vezethetnek.
Az OMV lépése ezért egyszerre technikai és piaci jelzés is: a vállalat nem várja meg a tényleges ellátási zavarokat, hanem még időben mozgósítja a tartalékokat.
A kivett mennyiség ugyan a stratégiai készlet kis részét érinti, de jelzi, hogy a rendszer már most is kénytelen reagálni a nemzetközi kockázatokra.
A stratégiai készletek kezelése egyébként szigorúan szabályozott. A hozzáférés minden esetben kormányzati rendelethez kötött, a folyamatot az Erdöl-Lagergesellschaft (ELG), az osztrák tartalékrendszer központi kezelője koordinálja.
A mostani lépés tehát a kormány és az OMV szerint nem válságreakció, hanem egy előre beépített mechanizmus aktiválása. Ugyanakkor a politikai és iparági jelzések szerint az európai energiapiac már egy olyan fázisba lépett, ahol a megelőző beavatkozások is egyre gyakoribbá válhatnak.
Sokáig nem heverjük ki az iráni háborút: hatása pár hét alatt már a koronavírus-járványéval vetekszik – most is látszanak a hosszú távú következmények
A világ újabb hosszú távú gazdasági sokk felé sodródik, és ezúttal az olaj áll a középpontban. Az iráni háború hatása már most elérte a Covid-válság felét, de a neheze még hátravan.
