Fejér könnyen túlélné a válságot: nem csak az autóiparra építettek

A megyénk gazdaságának nagy ereje, hogy nagyon vál­to­zatos: a vállalkozások több alapra építettek, és így viharálló a szerkezet – mondta Ra­detz­ky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Fejér a Nyugat-Dunántúl megyéi­hez hasonlóan erősen iparosodott. Nem érezték meg a német ipar válságát?

Fejér megye gazdaságára – mint az országban mindenhol – jellemző a duális szerkezet. Vagyis a multinacionális tőke jelen van az iparban és a kereskedelemben egyaránt, de erős a magyar vállalkozói tőke is, többé-kevésbé a kis- és középvállalkozásokban. Lényeges különbség az ország többi fejlett ipari régiójához képest, hogy a külföldi befektetések nem koncentrálódnak az autóiparra: több iparágban is világszínvonalú termelést folytatnak. Fémipar, szerszámgyártás, hadiipar, globális gyártás... és még sorolhatnám a fejlett technológiájú tevékenységeket. Jellemző továbbá, hogy a rendkívül sok innovációval felvértezett beszállítói kör diverzifikált termelést folytat. Az elmúlt évben felmérést végeztünk ebben a körben, megvizsgáltuk, hogy egy autóipari visszaesés hogy érintené őket. Az eredmény: a vállalatok többsége több lábon áll. Az autóipari beszállítás mellett a szerszámgyártásban, gyógyszeriparban, hadiiparban, repülőgépiparban, vasúti eszközök gyártásában is érdekeltek. Az autóiparnak erősebben kitett cégek is igyekeztek több stabil iparág beszállítójává válni. Ezért a megye gazdasága – véleményünk szerint – válságállóbb, mint a kizárólag egy autótípus gyártására koncentrálódó térségek.

Igen magas a foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta ugyanakkor országosan közepes.

A megye viszonylag kis terüle­te ellenére markánsan megosztott az ipar fejlettsége tekinteté­ben. Az M7-estől északra fekvő területek és az autópályától délre fekvő területek úgynevezett mezőföldi része között rendkívül jelentős fejlettségi különbség van. Mór, Bicske, Székesfehérvár munkaerőhiánnyal küzd, de a megye déli térségében a munkanélküliség az országos átlagnál magasabb. Több tucat autóbusszal szállítják naponta a munkásokat Székesfehérvárra délről. A dél iparosítása nagyon lassan halad. Bár ez a terület munkaerőtöbbletet biztosít, jellemző a külföldi vendégmunkások szezonális alkalmazása is. Természetesen jól szervezetten és maximálisan legálisan.

Fejér azon hat megye között van, ahol lassul a népességfogyás.

A szokásosnál magasabb az átlagfizetés, és a munkáltatók stabil, kulturált munkahelyeket biztosítanak. Vonatkozik ez a multikra is, de főleg a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalatokra jellemző a családbarát, továbbképzést és szociális ellátást biztosító munkahely.

A beruházásokban az országos átlagnál 10 százalékkal alacsonyabb egy főre jutó összeg is elegendő volt az országos negyedik helyre a megyék közt. Budapest húzza fel erősen az átlagot, de nem kapnak aránytalanul kevés beruházást még a legjobban teljesítő megyék is?

Az autóiparra jellemző óriásbe­ruházás a megyében most nincs, a beszállítók és globális gyártók a szakképzett munkaerő hiánya miatt a további fejlesztéseket megfontolják. Véleményem szerint ez a folyamat az ipar 4.0 (a negyedik ipari forralom) előrehaladtával meg fog változni: az élőmunkát kiváltó robotizáció és a munkaszervezést és költséghatékonyságot segítő digitalizáció nagyobb beruházásokat igényel. Összességében, Fejér megye gazdasága a nagy törést okozó rendszerváltás után töretlenül fejlődik, és jól használta ki a nagy szocialista iparvállalatok összeomlásával felszabaduló szakképzett munkaerőt, a gazdasági kapcsolatokat, a természeti és infrastrukturális adottságait.