Kifehéredhet a magánegészségügy

Könnyebb lesz megbízható magánrendelőt találni, mert a privát szolgáltatókat tömörítő Primus Egyesület betegközpontú honlapot indít – jelentette be Leitner György, a szervezet elnöke. Emlékeztetett, hogy már léteznek gyűjtőoldalak, ahol orvosokat, rendelőket ajánlanak, de a minőséggel kapcsolatban ezek nem nyújtanak garanciát. A Primus-tagoknál az elmúlt években 440 ezer orvos-beteg találkozó történt, csaknem

5 millió diagnosztikai vizsgálatot végeztek, és 4,5 milliárd forint adót fizettek be az államkasszába, miközben csaknem 3300 szakembernek adnak munkát. Tavaly további négy új szolgáltatóval bővült a hálózat, így már kilenc tagvállalat szerezte meg azt a minősített szolgáltatói védjegyet, amelyet két évvel ezelőtt hoztak létre. Leitner György kiemelte, hogy a magánegészségügy piaca Magyarországon 4-5 százalékos növekedés mellett évek óta töretlenül bővül, a háztartások a becslések szerint ezermilliárd forintot költenek egészségügyre. A magánszolgáltatók ebből 300 milliárd forintnyi forgalmat generálnak, amelynek a harmada a szürkezónában jelenik meg.

Az, hogy a magánegészségügyi szolgáltatóknak is csatlakozniuk kell az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térhez (EESZT), a szektor további kifehéredéséhez, transzparenciához vezethet – mondta Bazsó Péter, a Duna Medical Center főigazgatója a Világgazdaságnak. Kifejtette, hogy az EESZT egy olyan lehetőség, amely muníciót ad az egészségügyi szolgáltatóknak ahhoz, hogy releváns adatokkal dolgozzanak, és feleslegesen ne végezzenek el vizsgálatokat. Leitner György kitért arra is, hogy a Primus 2020-as célkitűzései között szerepel az állami és a magánegészségügy szétválasztása. Szerinte azok az egészségügyi rendszerek működnek magas színvonalon és hatékonyan, amelyeknél a közösségi és a magánfinanszírozók együttműködnek mind az állami, mind pedig a magán-ellátórendszerrel. Azt pedig nem tartják jó iránynak, ha azokat a magánellátókat, amelyeknek van a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott lábuk is, kiszorítanák a NEAK-ellátásból. Például a képalkotó diagnosztikai ellátást nyújtó Affidea betegeinek a 60 százaléka NEAK-finanszírozott ellátásként veszi igénybe a szolgáltatást, a Synlabnál pedig a laborvizsgálatok 40 százalékát finanszírozza a társadalombiztosítás.

Hazánkban a GDP kevesebb mint 5 százalékát költi az állam egészségügyre, viszont magas a saját zsebből fizető állampolgárok száma. Ezért Leitner György szerint fontos lenne megteremteni a vállalatok érdekeltségét az egészségügy finanszírozásában is. Ha egy cég szervez szűrővizsgálatot, azon jóval magasabb a részvételi arány.

A piac évente

4-5

százalékkal nő