Sok labda pattog a külföldi feleknél
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSzámos olyan, az országhatárok felé vezető út építése folyik, illetve indítható el rövid időn belül Magyarországon, amelynél a hazai fél az adott út folytatását jelentő külföldi projektek megvalósítását, vagy az azokhoz szükséges egyezmények megkötését várja. A terítéken lévő magyar–külföldi közös munkákról a közelmúltban Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára tájékoztatta a Világgazdaságot. Az azóta eltelt néhány nap során azonban világossá vált, hogy a koronavírus miatti korlátozások a gazdaság csaknem egészét, így az útprojekteket is érinthetik.
Az eddig elért eredmények kapcsán az államtitkár rámutatott, hogy Szlovákiával például nagyon jó volt az együttműködés, amíg ott a magyar nemzetiségű Érsek Árpád volt a közlekedési miniszter, de azóta is fontos dolgokról sikerült megegyezni, a magyar–szlovák közlekedési kapcsolatok rendezettek. Északi szomszédunkkal az M15-ös és az M30-as autópálya bővítéséről és az Ipolyt átszelő határhidak építéséről van már szerződés, és Dunakiliti és Doborgaz között lesz egy kerékpároshíd is.
Nem könnyű a „visszakötés”
Az osztrák partnerekkel viszont még véglegesíteni kell, hogy a már épülő M85-ös út hol haladjon át az osztrák határon. Egy tavaly júliusi bejelentés szerint a gyorsforgalmi út Csorna és Fertőrákos közötti 57 kilométeres szakasza 2020 végére készülhet el, a határ elérése pedig 2024-es cél. A mostani terv az államtitkár közlése szerint az, hogy a 85-öst a határ előtt „visszakötik” egy meglévő útra. Egy ilyen visszakötés a domborzati és más körülmények miatt nem mindig egyszerű. Éppen ez a helyzet az M6-os út esetében is, amelyet a hagyományos 56-os útba kellene visszavezetni. „Emiatt a Horvátország felé tartó M6-os csak akkor építhető meg, ha a folytatását is megépíti a szomszédos ország” – mutatott rá Mosóczi László. Erről nemrég állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnök a horvát közlekedési miniszterrel, a részletekről pedig Mosóczi László tárgyalt egy hónapja Zágrábban. A napokban értesítették, hogy megkezdődött a Pélmonostor és Eszék közötti szakasz építésének tendereztetése. Az államtitkár bízik a pályázat eredményességében, a Pélmonostor és az országhatár közötti öt kilométeres szakasz építésének előkészítésében, illetve 2023-ig történő átadásában, de csak akkor nyugodhatunk meg igazán, ha megszületnek az érvényes kivitelezési szerződések. Az Eszék és a határ közötti húsz kilométeres szakasz pályázatát ugyanis egyszer már kiírták, de eredménytelen lett. Magyar részről viszont bármikor indítható az M6-os folytatása, minden terv rendelkezésre áll, csak még a finanszírozásáról kell gondoskodni az Útprogram keretében. Megszületett viszont az egyezség a Murakeresztúr és Kotor közötti híd építéséről, amelyről már régóta folytak a tárgyalások. A magyar fél ezenfelül kéri a partnerétől két kisebb határátkelő megnyitását is, és hogy végezzék el horvát oldalon az ehhez szükséges infrastruktúra-fejlesztéseket.
Segítettek a kapcsolatok
A magyar–szlovén határon az államtitkár szerint nincs probléma az átkeléssel. Annál nehezebbek a tárgyalások Romániával, mert ott sokszor időigényes a megfelelő román partner megtalálása, ha pedig megvan, sietni kell a tárgyalással, nehogy időközben változás történjen. Mindazonáltal Mosóczi Lászlónak egy hónapja sikerült tárgyalnia a román közlekedési miniszterrel, de – mint elárulta – ehhez bevetette az ismeretségét a román közlekedési biztos asszonnyal. A megbeszélésen arra kérte a minisztert, hogy folytatódjanak a tárgyalások az M3-as autópályáról Vásárosnamény térségében leágazó és Szatmárnémeti felé haladó M49-es gyorsforgalmi út romániai folytatása érdekében a szükséges határátmenetről. Az egyezményt már előkészítették. Ebben az évben várható az M4-es átadása. Addigra a román fél is megépíti a nagyváradi elkerülőig érő, hét kilométeres szakaszt. Az M43-ast már átadták a forgalomnak, és elkészültek a kisebb határátkelők is, csak az üzembe helyezésükről kell megállapodni.
Szerbiával jól haladnak a határkeresztezési projektek, nagy segítség, hogy az ottani közlekedési államtitkár magyar nemzetiségű.
Az ukránoknál a hitelajánlat
Az általános politikai helyzetből következően Ukrajnával a legnehezebb előrelépni Mosóczi László szerint. Idei terv a a Nagyhódos és Nagypalád közötti határátkelő megnyitása, az infrastruktúra már kiépült a határig. Két további, fontos projekt is terítéken van. Az egyik az M3-as autópálya folytatása Beregsurány és Beregdéda között, ennek érdekében Magyarország felkínált egy ötvenmillió eurós, kötött segélyhitelt Ukrajnának, és szeretné, ha elkészülne a beregszászi elkerülő, illetve a visszavezetés az M4-es út ukrajnai folytatásához. Magyarországon már zajlik az M3-as Beregsurány és Vásárosnamény közötti építésének engedélyeztetése. A kivitelezést akkor érdemes elkezdeni, ha sikerül megkötni az ukrán féllel az ezzel kapcsolatos egyezményt. A munka kedvező esetben 2023 végére zárulhat le.
Ukrajnai vonatkozásban fontos a záhonyi Tisza-híd felújítása is. Bár az ukrán partnerek a létesítmény kibővítését szeretnék, de ennek nem lenne sok értelme, amíg a hídhoz vezető út mindkét oldalon csak kétszer egy sávos. Az államtitkár szerint most sem a híd kapacitása fékezi a forgalmat, hanem a határrendészeti és a vámszervek eljárási ideje a határ mindkét oldalán. Mindenesetre a híd állapotának romlását egy ideje jelzőlámpa lassítja, amelynek köszönhetően a járművek csak akkor hajthatnak fel a hídra, ha azon biztosan át is tudnak érni.
Az ukránok
50
millió eurós magyar hitelből építkezhetnének
