Ellenszavazat nélkül szűnhet meg a veszélyhelyzet

K. R. | Elfogadta az Országgyűlés a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvénytervezetet. A jelen lévő 192 képviselő mindegyike a veszélyhelyzet eltörlését támogatta tegnap, így a különleges jogrend fenntartása a továbbiakban nem indokolt. A szóban forgó jogszabály tette volna lehetővé, hogy a kabinet akkor is hozhasson rendkívüli rendelkezéseket, ha az Országgyűlés a járvány miatt nem ülésezik. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tegnap úgy fogalmazott: arra kérik a házelnököt és az államfőt, hogy a szükséges vizsgálatokat a lehető legrövidebb idő alatt végezzék el. Ha ez megtörténik máig, akkor a kormányülésen már döntés születhet a rendkívüli helyzet megszüntetéséről. „Az a szándékunk, hogy szerda éjfélkor a rendkívüli jogrend véget ér.” A kormány továbbra is szükségesnek tartja azonban több, a járvány alatt meghozott rendelkezés fenntartását, ezért Gulyás Gergely javaslatára a parlament elfogadta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvényt is.

A parlamentben több határozathozatal is történt. A képviselők a testvérek esetében is ingyenessé tették az öröklést, illetve az ajándékozást annak értékétől függetlenül. Az illetékmentesség a féltestvérekre, valamint az örökbefogadással testvérekké válókra is vonatkozik, az új szabályt a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A hatályos szabályok alapján az egyenes ági rokonoknak (beleértve az örökbefogadáson alapuló kapcsolatokat is) már most sem kell öröklési, illetve ajándékozási illetéket fizetniük. Szavaztak a járvány elleni védekezés érdekében az idei költségvetés módosításáról is. Az Országgyűlés beépítette a büdzsébe azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyeket a kormány hozott a veszélyhelyzet idején a koronavírus-járvány elleni védekezés és a gazdaság újraindítása érdekében. A megszavazott javaslat nem érinti a büdzsé főösszegeit.

Az Országgyűlés elfogadta a különleges gazdasági övezetről szóló jogszabályt. A jövőben a kormány – az érintett települési önkormányzat, valamint a megyei önkormányzat véleményének kikérésével – rendeletben nyilváníthatja különleges gazdasági övezetté azokat a területeket, amelyeken nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített beruházás működik. Ez azt jelenti, hogy az új beruházás vagy bővítés legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű, a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű, és a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését vagy új munkahelyek létesítését szolgálja.

A jogszabály szerint a kormány a főváros, valamint megyei jogú városok területén nem nyilváníthat területeket különleges gazdasági övezetté.

A jelen lévő

192

képviselő mindegyike

a veszélyhelyzet

eltörlését támogatta