Szűk büdzséből aligha telik az INA-ra

A vasárnapi választás nyertese, a HDZ öt hellyel többet szerzett, mint 2016-ban, s így 66 képviselőt küldhet a 151 fős száborba. Ez a parlamenti többséghez ugyan kevés, de Andrej Plenkovic joggal számíthat a kormányát eddig is támogató, kivételezett helyzetben lévő nyolc kisebbségi, köztük egy magyar honatyára, Jankovics Róbertre, akinek 2807 voks is elég volt a mandátumszerzéshez. A HDZ legutóbbi koalíciós partnerének csupán egyetlen képviselője maradt, a megerősödött Most (Híd) viszont nyolc mandátumot szerzett, és az új ciklusban ismét számíthat rá Plenkovic. Vagyis ha nagyon erős nem is lesz az új kormány, de az előzetes várakozásokkal szemben legalább hamar megalakulhat.

Sokat az új kormánytól sem várhatunk. A gazdasági kilátásokra árnyat vetnek a forgalom 70 százalékos visszaesését jelző első hathavi turisztikai adatok, a szaktárca éves szinten is 66 százalékos visszaeséssel számol. Az első fél évben 1,6 millió turista 7,6 millió vendégéjszakát töltött az országban. A turisták száma 30, a vendégéjszakáké pedig 32 százaléka az egy évvel korábbinak. Az első nyári hónapban 892 ezer turista érkezett, s 4,8 millió vendégéjszakát töltött el, ami tavaly júniushoz képest szintén majdnem 70 százalékos visszaesés. A tavalyi rekordévben 20 millió turista 100 millió vendégéjszakát töltött Horvátországban, s a járvány miatt keletkezett űrt a 4,1 millió lakos képtelen betölteni, hiába népszerűsítik most a belföldi turizmust. Tavaly a horvát GDP 17 százalékát adta az idegenforgalom. Idén a GDP 8 százalékos visszaesését prognosztizálják az optimistább elemzők. Bár akár két számjegyű GDP-zuhanás adódhatna az első félévi idegenforgalmi adatokból, július első hete már enyhe fordulatot hozott, „csak” 40 százalékos volt a visszaesés.

Bárhogy bűvészkednek az elemzők a számokkal, biztosra vehető, hogy a horvát államnak az idén egyszerűen nem lesz pénze extra kiadásokra. Arra végképp nem, hogy a Mol kezében lévő 49 százalékos INA-pakettet visszavásárolja, pedig ez már az előző ciklusban is a kormányprogram része volt. Négy év alatt azonban az sem derült ki, mennyit ér a részvénycsomag, a becslések félmilliárd és kétmilliárd dollár között szóródnak. A választási kampányban a Lazard befektetési tanácsadó szakértői tartottak ugyan egy zárt körű tájékoztatót, ám erről nem közölt részleteket a kormány. Közben a kampány finisében a környezetvédelmi és energiaügyi miniszter úgy állított be egy találkozót Molnár Józseffel, a Mol vezérigazgatójával, aki az INA felügyelőbizottságának is tagja, mintha már tárgyalásokat folytatnának a visszavásárlásról, de ezt a Mol képviselője cáfolta. Nem csak a gazdasági kilátások valószínűsítik, hogy most is elül majd a Mol kezében lévő részvények kivásárlásának témája.

Egyedül a populista Haza Mozgalom tűzte zászlajára a korrupció felszámolását, de harmadik helyre szorult, s 16 képviselőjére nincs égetően szükség a jobboldali kormányalakításhoz. A győztes kereszténydemokraták és a második helyen végző szociáldemokraták pedig egyaránt érintettek az INA eladásában, mi-

után egy-egy negyedet privatizáltak korábbi kormányzásuk idején.

A két nagy párt továbbra is egymásra mutogathat INA-ügyben, konzerválva a patthelyzetet. A választást a koronavírus-járvány miatt hozták előre, és a gazdasági gondok jelentős része is a karanténintézkedések következménye. A horvát gazdaság azonban akár profitálhat is a bajból, ha az új kormány végrehajtja a régóta esedékes szerkezetváltást, és felszámolja az ország kettéosztottságát. Az idegenforgalom szinte kizárólag a tengerpartra korlátozódik, és a nyaralók ellátását a nyugati importra építik, miközben a munkanélküliségtől különösen sújtott Szlavónia mezőgazdasági termékeivel ki tudná szolgálni a Dalmáciában pihenő milliókat. Ehhez egyébként, mivel fejlett az autópálya-hálózat, a logisztikai kapcsolat adva van a „kék ország” és a „zöld ország” között, azaz főképp a belkereskedelem szereplőinek kellene megtalálniuk a közös nevezőt.

Válságban van a szerb idegenforgalom

Borítékolható volt, hogy a korábban perspektivikus ágazatnak számító turizmus mélypontra süllyed Szerbiában. Bár májusban már nem volt szükségállapot, mégis 88 százalékkal kevesebb turista látogatott az országba az előző év azonos időszakához képest. A vendégéjszakák száma is ennek megfelelően alakult: 82,6 százalékkal csökkent. Az első öt hónapban 2019-hez viszonyítva a belföldi turisták 76,4 százalékkal, a külföldiek pedig 94,4 százalékkal kevesebb, összesen 1,98 millió éjszakát töltöttek el a Köztársasági Statisztikai Hivatal jelentése szerint. A százalékoknál talán szemléletesebb a turisták lemorzsolódását illusztráló adat. A januártól májusig terjedő időszakban 610 400 turista járt Szerbiában, ami 52,8 százalékkal kevesebb a tavalyi bázishoz viszonyítva – tette közzé a napokban a Szerbiai Idegenforgalmi Szervezet. Ebből a hazai turisták száma 369 200, 48,9 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A külföldi turisták száma pedig 241 200-ra

csökkent, vagyis 57,7 százalékkal volt kevesebb. A koronavírus-járvány miatt bevezetett rendkívüli állapotot májusban megszüntették ugyan, de az utazásra vonatkozó különféle korlátozó intézkedések máig érvényben vannak. Belgrádban és környékén múlt pénteken újra rendkívüli helyzetet kellett hirdetni az új fertőzések számának megugrása miatt, ami újabb csapás a szerb idegenforgalomra. | Tóth Péter, Vajdaság